Ukrajna uniós csatlakozásáról is ejtett pár szót.
Három baj gyötör minket egyszerre: az orosz-ukrán háború, a növekvő terrorfenyegetettség Európában, valamint a növekvő migrációs fenyegetettség – fogalmazott Orbán Viktor a „Tényeknek” adott friss interjújában.
A miniszterelnök úgy véli, Magyarország érzékenyebb a szomszédos háborúra, mint a távolabb elhelyezkedő országok. A politikus a témával összefüggésben egy érdekes megjegyzést is tett, miszerint
háromszor szoktak nagyot hazudni:
a választások előtt, a horgászat után, valamint a háború közben. Szerinte nem lehet hinni a számoknak, de meglátása az, hogy már százezrek vesztették életüket vagy sérültek meg súlyosan a háborúban.
A múlt heti brüsszeli csúcstalálkozóról, továbbá Ukrajna uniós csatlakozásáról úgy nyilatkozott, hogy elsősorban meg kell vizsgálni a döntéssel járó kockázatot, valamint az embereket is meg kell kérdezni a lépésről.
Elmondása szerint csak becslések vannak arról, hogy a szomszédos ország felvétele mekkora összegbe kerülne. Meglátása szerint, ha Zelenszkijék csatlakoznának, akkor az eddig támogatott országok egy része, és így Magyarország is kikerülne a finanszírozottak köréből – példaként az agrártámogatásokat említette.
Állítása szerint ezek a „megveszekedett” országok hazánkra kényszerítették a saját álláspontjukat. Mint közölte, ezért is maradt ki inkább a döntéshozatalból.
Mellesleg a történtekhez fűződik az az emlékezetes pillanat, amikor a német kancellár kiküldte kávézni a magyar miniszterelnököt, mivel az korábban többször hangoztatta, hogy nem hajlandó rábólintani a bővítési tárgyalások megkezdésére.
Ukrajna pénzügyi támogatásával összefüggésben úgy fogalmazott: nem akarja odaadni a Magyarországnak járó pénzeket, tárgyalni kell arról, hogy honnan gyűjtik össze az 50 milliárd eurót. A kormányfő szerint ezt az uniós költségvetésen kívül kell megoldani.
Az uniós források és az Ukrajnának szánt támogatás összekapcsolása nem újdonság a kormány részéről: Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója nemrég közölte, hogy Magyarország csupán a befagyasztott brüsszeli pénzekért cserébe hajlandó áldását adni Ukrajna támogatására. Mindezt úgy közölték, hogy
rendre azt hangoztatják: nem engednek a zsarolásoknak.
A februári uniós csúcstalálkozóról is szót ejtett a kormányfő. Mint mondta, mennydörgésre kell számítani. Véleménye szerint a magyar baloldal azon dolgozik, hogy a magyarok ne kapják meg a brüsszeli pénzeket.
Mondandója több szempontból is különös. Egyrészt az Európai Parlament nemrég rábólintott 10 milliárd euró utalására, mert a sorozatos tiltakozások ellenére kielégítőnek ítélte két, az igazságszolgáltatáshoz köthető jogszabály elfogadását.
A döntés mellesleg nagy port kavart Európában, egyesek katasztrofálisnak minősítették az uniós intézmény lépését, mások pedig felhívták a figyelmet arra
a jogszabályok magyar jogállamiságra gyakorolt hatása még nem ismert,
várni kellett volna a pénzcsapok megnyitásával.
Ugyanakkor az Európai Bizottság többször is hangsúlyozta: szó sem lehet politikai alkuról a magyar kormány és az uniós intézmény között,
Orbánéknak minden hiányosságot pótolniuk kell
ahhoz, hogy megkapják az uniós források továbbra is befagyasztott részét.
Mindeközben a kabinet a hazai plakátkampányával kivívta az Európai Bizottság haragját, ráadásul a vélemények szerint
a magyar kormány nemzeti konzultációja is több ferdítést tartalmaz.
Orbán a „szuverenitásvédelmi törvényről” is beszélt. Elismételte, hogy az intézkedéssel a hézagokat akarták feltölteni, hogy a külföldről érkező pénzek ne befolyásolhassák a magyarok életét.
A törvénnyel összefüggésben többek között az Egyesült Államok kormánya is kifejezte aggodalmait. Meglátásuk szerint
a szabályozás nincs összhangban a demokráciával,
az egyéni szabadságjogokról és a jogállamról vallott közös értékekkel.
Az egy számjegyű inflációról is közölt pár részletet. Szerinte a brüsszeli szankciók is rontottak a helyzeten, de úgy véli, a 10 százalék egy bravúr, sőt reményei szerint ez a szám tovább csökken, jövőre már csak 5-6 százalék lesz a pénzromlás mértéke.
Arról azonban nem ejtett szót, hogy
a magyar infláció még mindig Európa-rekorder,
sőt az Eurostat már vizsgálja a Központi Statisztikai Hivatal módszereit, több szakértő szerint ugyanis az októberi 9,9 százalékos infláció nem helytálló.
(Tények nyomán)
Kapcsolódó cikk:
https://nyugatifeny.hu/2023/12/17/ujhelyi-istvan-kegyetlenul-belerongyolt-orbanba-ne-hazudj-tovabb-viktor
