Nem mindegy, hogyan számoljuk a drágulás mértékét.
Megírtuk, hogy az Orbán-kormány örömtáncot járt, amikor sikerült elérniük a hőn áhított egy számjegyű inflációt, amely pár hete 9,9 százalékra rúgott. Sőt, a kabinet tervei szerint ez az érték az év végére 6-7 százalékra csökkenhet, bár azt rendre elfelejtik megemlíteni, hogy a hazai drágulás Európa-rekordot döntött, ezen a téren sikerült Orbán Viktoréknak „kiemelkedően” teljesíteniük.
Ugyanakkor
több szakértő is kételkedik
abban, hogy októberben 10 százalék alá csökkent az infláció – írta a minap a Népszava. A közgazdászok szerint a 9,9 százalék inkább a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) módszereinek köszönhető.
Mellár Tamás, a KSH korábbi elnöke nemrég arról írt, hogy a hivatal korábbi módszereit alkalmazva – az energiaárak változását vizsgálva –
a drágulás mértékét 11-12 százalék közé lehetne tenni.
Hasonló véleményen van Katona Tamás statisztikus, aki szintén tevékenykedett az állami hivatal vezetőjeként.
A kalkulációban a rezsicsökkentés „átlagfogyasztás” feletti eltörlése is bezavarhatott, a KSH ugyanis a számítás során két-két különböző értéket vehetett figyelembe az energiaárak és a földgáz árának vizsgálatakor.
Ráadásul a rohamosan emelkedő energiaárak miatt a lakosság spórolni kezdett, így egyre több család a rezsicsökkentett kategóriába kerülhetett. Ezt a hivatal
árcsökkentésként könyvelhette el, pedig csak a háztartások fogyasztása mérséklődött
– részletezte Katona Tamás a lapnak, hozzátéve, hogy a KSH 2022-ben választott módszertana szerint a gáz és az áram adott hónapra jutó árát az alapján határozzák meg, hogy a háztartások milyen arányban fogyasztottak az „olcsóbb” és a „drágább” termékből.
Róna Péter közgazdász is erősítette a kételkedők táborát. Rámutatott, hogy az infláció októberben a régi módszertan szerint 11 százalék felett lett volna. Elárulta, információi szerint
az állami hivatal módszertanát az Eurostat is górcső alá vette
nemrég. Hangsúlyozta továbbá, hogy év közben egy statisztikai hatóságnak nem szabad változtatnia a módszertanán, hiszen akkor nem lehet összehasonlítani a korábban – de még ugyanazon évben – kapott értékekkel a friss eredményeket.
A hazai infláció – bár a kormány kötelező akciókkal és árfigyelővel akarta mérsékelni a problémát – nem kímélte a családokat és a vállalkozásokat. Idén év eleje és közepe között 4500 bolt ajtajára került lakat, és ez a szám azóta csak növekedhetett. A kiskereskedők mellesleg lesújtónak vélik, hogy
a kormány meghosszabbította a kötelező akciózást,
amely 2024 júniusáig biztos velünk marad. Ez ugyanis tovább növelheti a költségeiket, így pedig még több vállalkozás juthat csődbe.
Kapcsolódó cikkek:
Egy szempillantás alatt elrontották a saját győzelmét ünneplő Orbán örömét a dühös magyarok
