Az MNB Felügyelő Bizottsága különösen Somlai Bálint és a balatonakarattyai luxusüdülő miatt magyarázkodik.
„A 2025 márciusában leköszönt vezetés részére a felügyelő bizottság folyamatosan észrevételeket tett együttműködésük időszaka alatt, amelyek nem találtak meghallgatásra”
– olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Felügyelő Bizottságának (FB) friss jelentésében. A dokumentum egyértelműen rámutat: a bizottság évek óta jelezte aggályait több, kiemelt projekt és szerződéskötés kapcsán,
de figyelmeztetései sorra süket fülekre találtak.
Különösen a balatonakarattyai luxusüdülő és a „Somlai-csoport” körüli ügyekben mutatkoztak olyan hiányosságok, amelyek a bizottság szerint rendszerszintű problémákra utalnak.
A balatonakarattyai luxusüdülő az MNB-botrányok egyik főszereplője volt
Az FB beszámolója szerint a balatonakarattyai MNB Oktatási és Konferencia Központ (BOKK) megvételében elsősorban a szerződéskötések átláthatatlansága és
a belső pénzügyi ellenőrzések kijátszása okozott gondot.
A dokumentumban konkrétan szerepel, hogy több esetben olyan keretszerződéseket hosszabbítottak meg vagy módosítottak, amelyek pénzügyi fedezetét és szakmai indokoltságát a bizottság hiába kérte számon. Előfordult, hogy a BOKK külső szolgáltatókkal kötött alvállalkozói szerződéseket, amelyek
ellenértéke többszörösen meghaladta az eredetileg jóváhagyott összeget.
A jelentés azt is megállapította, hogy a BOKK projektek egy részénél ugyan a feladatokat elvégezték, de a teljesítési igazolások és számlák nyilvántartása gyakran hiányos vagy ellentmondásos volt. Ez megnehezítette az utólagos ellenőrzést.
Az FB-nél Somlai Bálint volt a másik, aki kiverte a biztosítékot
Somlai Bálinttal, Matolcsyék „házi építtetőjével” kapcsolatban a bizottság szintén súlyos tényeket rögzített.
A jelentés kitért rá, hogy a Raw Development Kft.-hez köthető cégháló több nagyméretű beruházást vitt végig az MNB számára, de
ezeknél rendre hiányzott a megfelelő versenyeztetés,
illetve az ellenőrizhető kivitelezési ütemterv. Egyes projektek – például ingatlan-felújítási és tanácsadási szerződések – kapcsán a FB szerint utólag sem volt egyértelmű, hogy a kifizetett összegek arányban álltak-e az elvégzett munkával.
A dokumentum külön nevesítette, hogy a Somlai-csoporthoz kapcsolódó megbízások esetében gyakori volt az alvállalkozói láncolatok kialakítása, amelyek
tényleges teljesítését a bizottság nem tudta tételesen ellenőrizni,
mert a szükséges iratokat vagy nem bocsátották a rendelkezésére, vagy hiányosan adták át.
A Felügyelő Bizottság komoly változásokat vár el Varga Mihály új vezetésétől
A bizottság hangsúlyozta: a BOKK és a Somlai Bálint ügyei egyaránt rámutatnak arra, hogy a jegybanki vezetés hajlandósága nélkül
az ellenőrzés puszta formalitássá válhat.
Bár a Felügyelő Bizottság minden évben elkészítette észrevételeit és konkrét javaslatokat is tett, ezekből tényleges következmények ritkán születtek. Mint írták, a vezetés gyakran hivatkozott folyamatban lévő belső vizsgálatokra, ám azok eredményeit nem hozták nyilvánosságra, így az érdemi korrekció elmaradt.
A jelentés megállapította, hogy a felügyeleti jogkör jelenlegi keretei nem elegendőek ahhoz, hogy az MNB pénzügyei felett valódi kontroll érvényesülhessen.
A bizottság ezért törvénymódosítást javasolt,
amely világosabb felelősségi és elszámoltathatósági szabályokat írna elő – különös tekintettel a nagy értékű szerződésekre és a külső megbízásokra.
A 2025-ben hivatalba lépő új, Varga Mihály féle jegybanki vezetés feladata lesz, hogy szembenézzen ezekkel a problémákkal, és az FB szerint kulcskérdés lesz, hogy levonják-e a tanulságokat. Az MNB hitelessége ugyanis hosszú távon azon múlik, hogy az ellenőrzés gyakorlati eszközei erősödnek-e, vagy a bizottság megállapításai a jövőben is csak papíron léteznek majd – írták.
(Kiemelt képünkön Somlai Bálint és Matolcsy Ádám látható)
