Kifejtette a terveit 2024-re.
2023 a nagy küzdelmek éve volt többek között a pénzromlás, a szomszédos háború, valamint a migráció tekintetében is – mondta Orbán Viktor év végi nemzetközi sajtótájékoztatóján csütörtökön.
Véleménye szerint az inflációval, a háborúval, a terrorfenyegetettséggel és az illegális migrációval összefüggő céljaikat elérték. Mint mondta, 2024-ben a nagy küzdelmek helyett inkább a családok kerülnek majd a politika középpontjába.
Reményei szerint a csok plusz előrelépést jelent majd a minimálbér-emeléssel együtt, valamint egy hároméves bérfejlesztési program is terítékre kerülhet meglátása szerint a közeljövőben – utóbbi a pedagógusokra vonatkozik majd.
Az EP-választásról úgy nyilatkozott: a cél, hogy „kinyissák” Brüsszel szemét, hogy az Európai Unió kijavítsa a 2023-ban elkövetett „vezetői hibáit” (?).
A miniszterelnök rövidre fogta mondandóját, a kérdésekre válaszolva osztott meg több részletet a terveiről. A uniós migrációs politikáról úgy vélekedett, hogy már a kiindulópont is hibás, a friss migrációs csomag szerinte kudarcba fullad majd.
Szót ejtett a lengyelországi eseményekről – miután szövetségesét leváltották, Donald Tusk lett a kormányfő, aki megálljt parancsolt a közmédia finanszírozásának. A történtekkel összefüggésben azonnal Donalt Trump bírósági vitáját említette meg, az USA volt elnökét ugyanis a coloradói legfelsőbb bíróság alkalmatlannak ítélte az ország jövőbeli vezetésére.
Orbán szerint az Egyesült Államokban elgáncsolnák az egyik legesélyesebb elnökjelöltet, Lengyelországban lekapcsolták a volt kormányzópárthoz közeli televízió adását. A politikus szerint ez nincs rendjén, ismét a kettős mércét emlegette.
Arról ugyanakkor nem beszélt, hogy Trump negatív megítélése mögött az exelnök 2021-es washingtoni szereplése áll, amikor részt vett a városban kitört zavargásokban, a lengyel kormányfő pedig világosan megindokolta a közmédia költségvetésének lenullázását többek között azzal, hogy nem pénzelik tovább a propagandát.
A februári uniós csúcstalálkozóról, valamint Ukrajna pénzügyi támogatásáról elmondta: ezt a közös költségvetésen kívül kellene megoldani, a hitelfelvételt a magyar kormány elutasítja. Továbbá közölte, hogy nem kötik össze a Volodimir Zelenszkijéknek szánt összeget a hazai jogállamisági kérdésekkel az EU-ban.
Mondandójának érdekessége, hogy Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója korábban közölte: a befagyasztott uniós pénzekért hazánk hajlandó rábólintani a szomszédos ország támogatására.
A kormányfő mindennek ellenére arról beszélt, hogy az EU-ban zsarolják hazánkat, sőt, szerinte ez egy beismert tény. Úgy hiszi, hazánk a jogállamisági feltételeknek eleget tesz. Ugyanakkor kérdéses, hogy ha Magyarország a miniszterelnök szerint teljesíti a közösség feltételeit, akkor az Európai Bizottságnak miért kell hónapokat várnia a kormány válaszára a kulcsfontosságú felvetések kapcsán – válaszok nélkül pedig nem teljesülnek a szupermérföldkövek, és búcsút inthet a kabinet a befagyasztott uniós pénzek kétharmadának.
Orbán brüsszeli kivonulása is szóba került, a miniszterelnök pedig érdekes magyarázatot adott a történtekre. Mint mondta, így lehetővé tette, hogy Magyarország fenntartsa az álláspontját, és a döntés mégis megszülethessen.
Különös, hogy a kormányfő a meglepő lépése előtt folyamatosan azt szajkózta, hogy nem enged a nyomásnak, határozottan a pozitív döntés ellen van – a jelek szerint kudarcot vallott, még kávézni is elküldték, hogy ne legyen láb alatt.
Egy külföldi újságíró kérdésére a miniszterelnök az „olyan messze van, mint Makó Jeruzsálemtől” kifejezés megmagyarázásával egyben megindokolta, hogy Ukrajna szerinte miért nem áll készen a közösséghez való csatlakozásra.
Továbbá közölte: fontos, hogy Oroszországnak ne legyen közös határa Magyarországgal, a két ország között egy államilag rendezett terület legyen, a többi pedig a „nagyfiúk” dolga.
Az Izraelt ért terrortámadásról úgy nyilatkozott: a térség stabilitása stratégiai érdek is, az EU-n belül megoszlanak a vélemények a történtek kapcsán. Emlékezetes, hogy a gázai övezeti tűzszünetre Magyarország nemmel szavazott.
A „szuverenitásvédelmi törvény” is terítékre került a sajtótájékoztatón. A kormányfő ismételte, hogy a kiskapukat zárnák be a törvénnyel, amelyről mellesleg saját bevallása szerint maga sem tudja megállapítani, hogy jól működik-e majd.
A törvénnyel összefüggésben többek között az USA is kifejtette aggodalmait. Mint hangsúlyozták, a szabályozás nincs összhangban a demokráciával, az egyéni szabadságjogokról és a jogállamról vallott közös értékekkel.
Orbán az újságírók előtt szót ejtett arról is, hogy a szuverenitásvédelem után foglalkoznak majd a gyermekvédelem kérdésével – mint mondta, a kettő nem megy egyszerre nekik.
Varga Mihály pénzügyminiszterrel elmondása szerint kemény harcot vív: előbbi felállított egy fontossági sorrendet a pénzügyi nehézségek miatt, a rangsor elején pedig a csok plusz áll. Hozzátette: a tárcavezető „szívós”.
A pedagógusok várható béremeléséről azt mondta: Brüsszelből várnak még egy felhatalmazást az emelésre – ez egyben biztosíték lenne a kormánynak is, hogy az EU állja a fizetésemelés egy részét. Terveik szerint a hároméves bérfejlesztési programjuk három részre oszlik majd, februárra 32,2 százalékos fizetésemelésben gondolkoznak.
A Belügyminisztérium ugyanakkor korábban arról nyilatkozott, hogy első körben csupán 10 százalékos emelésre lehet számítani a pedagógusbérek tekintetében.
A repülőtérvásárlás kérdése is felmerült. Orbán szerint a turizmus fontos, lépést kell tartani, ehhez elengedhetetlen a légi közlekedés. Hozzáfűzte: a kormány nem állítja, hogy képes egy repülőteret működtetni, ehhez találtak egy francia partnert. Ezzel összefüggésben bármelyik nap történhet bejelentés – harangozta be előre a politikus.
Zelenszkij ukrán elnökkel való találkozójáról megosztotta: Argentínában futottak össze, elfogadta az invitálását.
A gázfogyasztásról is szó esett a sajtótájékoztatón. A miniszterelnök állítja, hogy folyamatosan figyelik a nemzetközi gázpiac mozgását. Elmondása szerint jóval többen vannak az átlagfogyasztás alatti sávban. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is hozzászólt a témához: közlése szerint ki lehet lépni a rendszerből és piaci árat fizetni az energiahordozóért.
Az átlagfogyasztás feletti sávról és az árak felülvizsgálatáról azonban nem sok információt árult el a kormányfő. Ezzel összefüggésben az árnyékkormány már többször hangsúlyozta, hogy Orbánéknak le kellene mondaniuk az extraprofitról – a jelek szerint azonban ezt nem tervezi a kabinet.
Lázár János építési és közlekedési miniszter kifakadásával kapcsolatban közölte: összességében tisztelettel beszélnek Novák Katalin köztársasági elnökkel.
A Fidesz főpolgármester-jelöltje elmondása szerint tavaszig marad titok.
Mindemellett beszélt az üzemanyagárak emeléséről is. A 41 forintos drágításról úgy nyilatkozott, hogy az áremelésre az EU kényszeríti őket, de saját bevallása szerint az összegről a magyar kormány döntött.
Az inflációval kapcsolatban megjegyezte, hogy azért szökött az egekbe a pénzromlás mértéke, mert hazánk sok külföldi energiaforrást használ, így kitett az energiaáraknak. Tervei szerint a jövőben Magyarország önellátóbb lesz ezen a területen.
Az egészségügyről, a kórházak adósságáról, valamint az oktatásban érzékelhető pedagógushiányról is kérdezték a politikust, aki úgy véli, belügyminisztere, Pintér Sándor mindennek ellenére jól végzi a munkáját.
Magyarország soros elnökségéről úgy nyilatkozott, hogy semmi rendkívülire nem kell számítani, levették a 2011-es dossziékat a polcról és megnézték, akkor mit és hogyan csináltak.
Továbbá szóba került a pekingi találkozója Vlagyimir Putyinnal. A miniszterelnök szerint a közeljövőben nincs kilátás újabb személyes egyeztetésre.
Saját fizetésemeléséről és a politikusok béremeléséről úgy fogalmazott: a politikusok fizetésének növekedése arányos kell, hogy legyen a többi ember bérfejlesztésével. Mint mondta, a választópolgárok négy évente eldöntik, hogy akarják-e őt alkalmazni, és ha igen, marad.
(Orbán Viktor/Facebook)
