Mianmari katonai puccs: Joe Biden máris belengette a szankciókat

Az ország vezetőit börtönbe vetették, a katonaság főparancsnoka vette át a hatalmat.

Tegnap katonai puccsot hajtottak végre a Mianmari Szövetségi Köztársaságban: a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjit, az Államtanács elnökét és pártjának tagjait börtönbe vetették, ugyanígy jártak el az államelnökkel, Vin Mjinnel.

A hatalmat Min Aung Hlaing, a hadsereg főparancsnoka vette át.

Az országban először 1962-ben hajtottak végre katonai puccsot, ezt követően 25 évig Ne Win tábornok volt hatalmon, aki a szocializmusban látta a megoldást a világ egyik legszegényebb országának problémáira.

1988-ban Saw Manuk tábornok vette át a hatalmat, szintén erőszakosan. Az országban azóta is üldözik a kisebbségeket, és bár demokratikusan megválasztott vezetőjük volt Aun Szan Szu Kji személyében, a hadsereg továbbra is jelentős befolyással rendelkezett mind a politikai, mind a gazdasági életben.

Aung Szan Szú Kji pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD), 2016-ban ugyan választást nyert, de eddig sem utasíthatta a hadsereget, amely most szükségállapotot hirdetett; a telefonvonalak és az internet nem működik az országban.

Aung Szan Szú Kji, mianmari kormányfő

A puccsot követően az NLD az interneten hozta nyilvánosságra Aung Szan Szú Kji nyilatkozatát, amelyet vélhetőleg bebörtönzése előtt adott ki: ebben arra szólítja fel a lakosságot, hogy tiltakozzanak a puccs ellen, amely ismét teljes katonai diktatúrát helyez kilátásba.

Az elmúlt tíz évben az Egyesült Államok feloldotta a szankciókat Mianmarral szemben, mert úgy vélték, hogy az ország elindult a demokratikus átalakulás útján.

A történteket követően azonban Joe Biden amerikai elnök a demokrácia veszélyeztetésére hivatkozva bejelentette, hogy az Egyesült Államok kormánya kész Mianmart újra keményen szankcionálni. Ennek, ipari érdekeltségei miatt Kína lesz a legnagyobb haszonélvezője.

Közben a világ számos állama, az Európai Unió és az ENSZ-főtitkár is elítélte a puccsot: Ursula von der Leyen a az őrizetbe vettek „azonnali és feltételek nélküli” szabadon engedését követelte, Jen Psaki a Fehér ház szóvivője pedig bejelentette, hogy fel fognak lépni a felelősök ellen.

Kína, Thaiföld és Kambodzsa ezzel szemben belügynek minősítette a katonai hatalomátvételt, az ENSZ Biztonsági Tanácsa holnap ül össze.

(Kiemelt kép: MTI/AP/Evan Vucci)

Valódi Hírek