Ez már nem keleti nyitás, hanem keleti nyalás.
Orbán Viktor szerint Eurázsia egy szerves egység, és ennek megfelelő európai stratégia kell, de az európai vezetők egy része nem látja be Ázsia felemelkedésének a jelentőségét, a másik részük belátja, de nem tetszik nekik. A miniszterelnök a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által szervezett Eurázsia Fórumon fejtette ki álláspontját, amit az Index szemlézett.
A kormányfő az előtte felszólaló Matolcsy György jegybankelnök méltatásával kezdte beszédét:
„…a 2010-es, nagy jelentőséggel bíró kormányváltás után ő rakta le a mai magyar modern gazdaságpolitika alapjait is mint gazdasági miniszter. (…) amikor a jegybank elnöke lett, a fényes elszigeteltségben élő jegybanki stratégia helyett aktív stratégiát valósított meg…”
– mondta Orbán, és hozzátette, hogy a stabil forinton és az alacsony infláción túl intellektuális kapacitásával is segíteni fogja a kormányt.
Orbán Viktor szerint van egy olyan hagyomány is a magyar politikában, hogy jobb inkább sunyítani, nem kell a nagy ügyekkel foglalkozni. Szerinte ez többé nem folytatható. A miniszterelnök azt is beismerte, hogy már 2009-ben elkezdett foglalkozni Eurázsia gondolatával.
Orbán szerint a Nyugat válságban van, a Kelet fel fog emelkedni
A kormányfő elmondta, hogy a 2008-2009-es világválság idején megroppant a Nyugat önkorrekciójába vetett hite. Úgy látja, ez a válság centrumokat emelt fel Ázsiában, ami a Keletet is a modern világhoz csatolta. Kifejtette: Európa bezárkózik és nem veszi észre, hogy Ázsiában jóval versenyképesebb erők emelkednek fel. Ekkor jött rá, hogy
ideje Keletre is tekinteni, körül kell nézni ott is.
Matolcsy Györggyel közösen felültek egy repülőre, és elrepültek Kínába. Így kezdődött a keleti nyitás.
Egy olyan kis ország számára, mint Magyarország, az ütemtévesztés halálos
Orbán Viktor kifejtette, hogy a politika lényege nem a tudás, mert azt bárki meg tudja szerezni, a politika lényege az ütemérzék. A politika az alkalmazás birodalma, az alkalmazás lényege pedig, hogy a megfelelő ütemben kell alkalmazni a dolgokat.
A magyar kormányfő szerint a napjainkban tapasztalható változások nem átrendeződést, hanem visszarendeződést jelentenek. Szerinte a mostani folyamatok nem példanélküliek a gazdaságtörténetben.
Orbán azt is beismerte, hogy az irodájában van egy olyan világtérkép, melyen Ázsia van középpontban. Hangsúlyozta, hogy ez az, ahogy Ázsiából szemlélik a világot.
„Ázsiából nézve Európa egy félsziget, mert valójában egy szerves egységet képeznek. Európából ez nem evidens, Ázsiából azonban más kép rajzolódik ki.”
Ez az egység azért szűnt meg, mert a nyugati civilizáció dominanciát ért el, az egyensúlyt megbontotta Európa és Ázsia között. Orbán szerinte a Nyugat ott követte el a legnagyobb hibát, amikor a hidegháború után nyugatosítani akarta az egész világot. Ezért első sorban az amerikaiakat tette felelőssé, de az európaiakat is gőggel vádolta.
„A nyugati stratégia érvénytelen, sikertelen, és valami véget ért. Nagy vita van arról, hogyan kell megfogalmazni, hogy mi ért véget, szerinte
a nyugati világon belüli liberális, progresszív dominancia ért véget”
– jelentette ki.
Szerinte a világgazdaság központja keletre tolódott. Hangsúlyozta, hogy a keleti gazdaságok négyszer olyan gyorsan növekednek, mint a nyugatiak.
A Fidesz-kormány feje ismét elővette a szokásos témákat. Szerinte a migráció, a genderideológia, az etnikai ellentétek és a háború okozzák a Nyugat vesztét. Ezzel véget ért a nyugat civilizációs dominanciájának 500 éve.
Orbán Viktor nem hisz a Nyugatban és Keletre tolódna
Orbán Viktor úgy látja, azért az eurázsiai együttműködésé a jövő, mert ez a világon a legnagyobb összefüggő szárazföld, mert viszonylag állandók a kontinenst lakó népek, mert több civilizáció alkotja, és mert Eurázsiában él a világ népességének 70 százaléka.
A miniszterelnök szerint Európa ezzel szemben azért hanyatlik, mert nem képes megújítani a gondolkodásmódját. Az európai vezetők egy része nem látja be Ázsia felemelkedésének a fontosságát, akik pedig igen, azoknak sem tetszik.
„Nehéz lemondania a nyugati vezetőknek a hozzájuk nőtt felsőbbrendűségű tudatról. Több száz év óta ahhoz szoktak hozzá, hogy az európaiak a legszebbek, a legokosabbak, a legfejlettebbek, a leggazdagabbak, de ez már nem így van, ugyanakkor ezt látni és beismerni nem egyszerű feladat.”
Orbán szerint Európa lemaradt, elszegényedett és képtelen a változásra.
Hangsúlyozta: Magyarországnak el kell fogadnia, hogy
az előttünk álló időszak Eurázsia évszázada lesz,
és ebben a helyzetben saját stratégiát kell kialakítanunk, nem pedig egy európai tervből kell kiindulnunk. A miniszterelnök kiemelte, hogy Magyarország tudatos nemzetpolitikai és gazdasági stratégiát követ, amely figyelembe veszi helyünket Eurázsiában, de nem hagyja figyelmen kívül NATO–tagságunkat és a globális kapcsolatrendszert sem. Szerinte a magyar stratégia sikerét mutatja, hogy az ország kedvező helyzetét kihasználva keletre és nyugatra is erős kereskedelmi kapcsolatokat alakít ki.
Valószínűleg újabb gigaberuházások várhatóak
Orbán Viktor szerint a közelgő világméretű beruházások, köztük az európai vasúti fejlesztések és új gyárak, igazolják a stratégia helyességét, és Magyarország számára történelmi fejlődési lehetőséget kínálnak.
Megírtuk, hogy 2022-től 2024 szeptemberéig – tehát az elmúlt két évben – az Európába érkező kínai befektetések több mint negyede Magyarországra irányult (!).
Ezzel próbálta az Orbán-kormány ellensúlyozni, hogy a rossz politikai döntései miatt nem érkeztek meg hazánkba az uniós pénzek. Azért történik ez, mert a kormány nem teljesítette azokat a vállalásokat, amiket tett.
A saját maguk ütötte pénzügyi lyukakat kínai forrásokkal próbálják betömni, ennek keretében valósul meg a kínai Contemporary Amperex Technology Co. Ltd.(CATL) beruházása is.
Kapcsolódó:
Furcsa hírek érkeztek a „keleti nyitás”-ról: Már a debreceni repteret is leigázhatják a kínaiak
