Ne persze nem a magyarokra.
Miközben tömegével menekülnek külföldre tanulni a magyar fiatalok, az elmúlt 10 ében az állami finanszírozásban tanulókra fordított fejpénz többszörösét, súlyos tízmilliárdokat költött az állam azokra az ösztöndíjas külföldi diákokra, akik a teljes hallgatói létszám mindössze 4 százalékát tették ki – derül ki a Népszava összeállításából. Ráadásul a kulturális különbségek olykor feszültséget is okoznak.
Sokba kerül nekünk a keleti nyitás
Idén 10 éves a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram, amelyet a „keleti nyitás” keretében hozott létre a Fidesz-kormány 2013-ban. A program azt a célt szolgálja, hogy a fejlődő országokból csábítson diákokat hazánkba annak érdekében, hogy később elősegítsék hazájuk és Magyarország gazdasági és kulturális kapcsolatainak fejlődését.
Az ösztöndíj keretében 2023-ban 11 666 diák tanult Magyarországon, jellemzően ázsiai, afrikai és latin-amerikai országokból – számolt be a lap. A több mint 80 küldő ország közül
- Jordániából (775 fő),
- Vietnámból (544 fő) és
- Kazahsztánból (482 fő)
érkeztek legtöbben, de az első 15-ben benne van Mongólia, Pakisztán, India, Szíria, Tunézia, Kenya, Kirgizisztán, Kína, Marokkó, Törökország, Azerbajdzsán és Brazília is.
Orbánék elérték „startégiai céljukat”, hogy 2023-ra 40 ezer külföldi hallgató tanuljon a magyar felsőoktatásban, mivel
tavaly 43 137 külföldi diák tanult nálunk,
akik az összes egyetemi hallgató 14 százalékát teszik ki.
Az idegen országokból érkező hallgatók több mint negyede (27%) a Stipendium Hungaricum programon keresztül érkezett hazánkba. Ez az összes hallgató 4 százaléka, ami azt jelenti, hogy
minden 25. egyetemi diák olyan külföldi, akinek a tandíját, az ösztöndíját és a lakhatását is finanszírozza a magyar állam.
Ez által sokkal többet költenek rájuk a magyarok adójából, mint a magyar diákokra. Sokba kerül nekünk, hogy hozzánk jöhessenek tanulni az ázsiai, afrikai és arab diákok.
Eközben csökkentették a magyarok számára elérhető államilag finanszírozott helyeket
A Fidesz „oktatáspolitikája” kéz a kézben jár a munkaalapú társadalom idejétmúlt törekvésével. Ennek keretében a kormány csökkentette a felsőoktatásban a keretszámokat és az államilag finanszírozott helyek számát is. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy Európában Magyarországon az egyik legalacsonyabb a felsőoktatásban tanulók aránya, viszont a külföldi hallgatók száma folyamatosan nő.
Ráadásul a stipendiumos diákok a többi külföldi hallgatóval ellentétben nem hoznak pénzt az országba, hanem külön pénzbe kerülnek az államnak. A Népszava külön felkereste a Pénzügyminisztériumot, hogy megtudja: mégis mennyibe került ez nekünk az elmúlt években, de a tárca nem válaszolt a kérdéseikre.
A G7 az utolsó elérhető adatok alapján arról számolt be, hogy 2016-ban és 2017-ben
évi 5,5 milliárd forintba került az ösztöndíjprogram (!).
És ez még az akkori évi 3000, illetve 5000 diákra ment el, tavaly viszont már több mint 11 ezer hallgató tandíját, ösztöndíját és lakhatását kellett fizetnünk. A kifejezetten szegény országból érkező diákok az ingyenes oktatás mellett havonta 43 700 forint ösztöndíjat, ingyenes kollégiumi férőhelyet, valamint további 40 ezer forint lakhatási támogatást és egészségbiztosítást is kapnak. Ez a havi több százezres támogatás sokat segítene egy szegényebb családból érkező magyar diákon is.
Balázs Péter volt külügyminiszter egy fontos ellentmondásra hívta fel a figyelmet:
„Mindenképpen jó, ha bárhonnan a világból idejönnek fiatalok tanulni és megismerik, megszeretik Magyarországot. De a jelenlegi kormány a legértékesebb ilyen programot, a CEU-t elüldözte az országból.”
Az állam által mostohán kezelt és alulfinanszírozott egyetemeknek jól jönnek az ösztöndíjas külföldi diákok, ugyanis a magyar állami ösztöndíjas hallgatók után járó költségtérítés akár háromszorosát is megkaphatják a stipendiumos diákok után. Hogy ez mennyire igazságos, azt mindenki döntse el maga.
Kapcsolódó:
Lassan mind elfogyunk: Elindult a roham, menekülnek Magyarországról a fiatalok
