Hálátlan feladatot kapott a budapesti repülőtér logisztikai központja.
A kínai e-kereskedelem központja lett a budapesti Liszt Ferenc Repülőtér:
A kínai szemét Magyarországon keresztül áramlik be Európába
Orbánék trójai falovat csináltak hazánkból. Rajtunk keresztül árasztja el a kommunista Kína olcsó áruval az európai piacokat. A Liszt Ferenc Repülőtér a kínai online kereskedelem legfontosabb közép-kelet-európai átrakodóközpontjává vált a Covid-járvány kezdete óta. Magyarországi címzettekhez is sok áru érkezik, de aránya eltörpül. A Kínából érkező árumennyiség 95 százaléka megy tovább külföldre – írta meg a 24.hu.
A Temuról, a Sheinről, az AliExpressről és más kínai szemétárudákról rendelt cuccok teszik ki a forgalom legnagyobb részét. Ausztriába, Szlovákiába és a Nyugat-Balkánra szállítják tovább az árut.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a lapnak küldött adataiból kiderült, hogy az elmúlt három évben
kilőtt a magyarok által Ázsiából rendelt termékek száma.
Ennek ellenére ez eltörpül a Magyarországról továbbküldött áru mennyiségéhez képest.
Több mint 11 millió csomagot rendelnek a magyarok évente. A külföldre továbbítandó csomagok száma 2021 óta
83 millióra nőtt.
A magyar webáruházak fuldokolnak a kínai dömping súlya alatt
A GKID és a Mastercard Digitális Kereskedelmi Körképéből kiderült, hogy a távol-keleti rendelésállomány egyre nagyobb terhet jelent a magyar webáruházak számára. Míg 2023-ban az összes e-kereskedelmi csomag mennyisége 32 százalékkal nőtt, a belföldi rendelések növekedése csupán 6 százalékos volt, ami azt jelzi, hogy a hazai online kereskedők alig tudtak növelni a csomagforgalmukon a távol-keleti import hatásain kívül.
„2023-ban a ferihegyi cargóban több mint 200 ezer tonnányi légi árut kezeltek, ez csaknem 50 százalékos növekedés 2019-hez képest”
– hívta fel a figyelmet Kam Jandu, a Budapest Airport korábbi vezérigazgatója.
Orbánék örülnek a kínai csomagforgalom növekedésének
A Fidesz-kormány az utasforgalom növekedése mellett a logisztikai forgalomnövekedéssel is számolt, amikor a repülőtér visszavásárlása mellett döntött. A Budapest Airport kelet-közép-európai átrakodóközponttá válása a 2020-as koronavírus-járvány miatt gyorsult fel igazán, de már 10 éven keresztül ezen dolgoztak.
A drámaian megnövekedett csomagmennyiség egyre több problémát és káoszt okoz a csomagküldő cégeknél, miközben a kínai csomagok kézbesítése
egyre nehezebb és hálátlanabb feladattá válik.
Az irányvonal tehát megvan, a fejlesztések nem állnak le, tovább bővülhet a hazánkon át Európába szállított áru mennyisége. Kérdéses, hogy kiknek éri meg ez a „keleti nyitás”, és vajon valóban profitál-e az ország a logisztikai boomból, vagy inkább csak a terhek növekednek.
Kapcsolódó:
Nagy baj van: Kitörhet a kereskedelmi háború az USA és Kína között
