Orbán Viktor a szokásos, Kossuth rádió adásában előadott interjújában botrányt botrányra halmozott.
Tusványoson 2024 nyarán Orbán Viktor „magyar nagystratégiáról” beszélt, amely Magyarország „világrendszerváltásban” (sic!) betöltött szerepét is deklarálja. Úgy tűnik, a pénteki Kossuth rádiós észosztásban továbbfűzte a gondolatmenetet a miniszterelnök, es egyenesen „gazdasági semlegességet” emleget.
Ilyenkor persze az Oroszországtól való komoly kormányzati és energetikai függőségről és az autóiparnak való kiszolgáltatottságról egyetlen szót sem ejt. Vagy csupán
a nyugattól, és a hozzá kapcsolódó demokratikus normáktól akar függetlenedni
a miniszterelnök?
Orbán Viktor „gazdasági semlegesség”-ről és „okoskodó tojásfejűek”-ről hadovált a Kossuth rádió adásában
A gazdasági semlegesség öt pontjáról beszélt Orbán a Kossuth rádióban. Szerinte elszoktunk a gazdasági semlegesség kifejezéstől. Állítása szerint a magyar politikában gyakran használtuk a semlegesség szót, ha ki akartunk maradni valami rosszból, de ritkán mondtuk ezt a gazdaságra.
Felemlegette, hogy az Európai Központi Bank volt elnöke és Mario Draghi, Olaszország volt miniszterelnöke, elkészített egy tanulmányt. Ez az európai gazdaság kihívásairól szól és azokra tesz lehetséges megoldási javaslatokat.
Orbán Viktor szerint a Draghi-jelentéséből az derül ki, hogy nagy baj van, csökkent a versenyképesség, hanyatlás következett be Európában. Azt a következtetést vonta le, hogy az Egyesült Államok és Kína is elhúz mellettünk, most először a nyugati vezető hatalom nem a Nyugaton belülről, hanem kívülről kap kihívót – sorolta.
Mit lép Európa Orbán Viktor mondataira, amelyekre Putyin elnöknek is lesz néhány szava?
Erre a helyzetre kétféleképpen lehet reagálni a miniszterelnök szerint. Vagy beszállunk a versenybe, vagy „diszkvalifikáljuk (kiütjük – a szerk.) az ellenfelet”.
Az unió szerinte az utóbbi felé hajlik, amit a kormányfő „blokkosodás”-ként emleget. Magyarország számára ez szerinte tragédia lenne, ahogy a szocializmusban is az volt, mert a perifériára szorulunk (már ott vagyunk – a szerk.). A kormány álláspontja szerint Magyarországnak versenyeznie kell. Ezt mondja a Draghi-jelentés is, amit üdvözöl a magyar kormány.
Szerinte több szót kellene ejteni a jelentésről, szerinte
a magyar és az európai közélet intellektuális zsugorodását jelzi (sic!),
hogy ez nem így van. A kormány felelősségét bizonyos témák menetrendszerű elhallgatásáról nem firtatja.
A gazdasági semlegességet napirendre kell venni szerinte
Ehhez szövetségeseket akar gyűjteni. Felidézte, hogy a spanyol miniszterelnök Kínában járt, és elmondta, elhibázott a bizottság politikája azt illetően, hogy a kínai elektronikus autógyártást védővámokkal, illetve büntetővámokkal akarja sújtani.
A miniszterelnök a nagy elektromos autógyártókkal szövetkezne (ez már adott, a magyar gazdasági export 30 százaléka autógyártás, ami most be is zuhant – szerk.). Elmondása szerint nagyon sok jelentős európai szereplő van a gazdaságban és a politikában is, akik úgy gondolkodnak, mint ő.
Velük akar “súlyt” alkotni. Sok tárgyalást folytatott július elején, és az európai autógyártók és gazdasági szereplők által elmondottakból leszűrte, nem kell őket megvédeni, illetve ők is ellenzik a büntetővámokat.
A SPAR-ral kapcsolatos bírósági ítéletet a tőle megszokottnál szelídebb szavakkal kritizálta.
„Ezek rossz gondolatok (…), az Európai Bizottság tévedései”
– mondta.
Béremelést ígér, de miből?
“Ha a tényeket nézzük, akkor a gazdaság egy nehéz időszakon túl van, és egy fellendülés kapujában van”
– fejtegette. Azt állította, szerinte a növekedés, az infláció, a beruházások esetében is az uniós átlag közelében vagyunk. Azt az „apró” részletet persze kihagyta, hogy a beruházások volumene 2024 második negyedévében
16,8 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól.
Erről a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tájékoztatott. Az első negyedévhez képest 7 százalékos a visszaesés.
Úgy látja, a fogyasztás esetén bővülés látható, a turisztika esetében rekordot döntenek a számok. Ezek mind bizakodásra adnak okot Orbán szerint. Persze, azt már elfelejtette hozzátenni Orbán, hogy a legmélyebbről könnyű a legnagyobb növekedést elérni.
A bizottság szerint a harmadik legnagyobb lehet a magyar növekedés 2025-ben az unióban. Azt mondta, hogy komoly béremeléssel számol, de rögtön belengette, hogy a háború még „keresztülhúzhatja a számításokat„.
Fordulat Németországban?
Orbán szerint a „magyar békemisszió” célja az volt, hogy Európa vezetői is kezdjenek el a békéről gondolkodni. Szerinte a békemisszió elérte a célját, mert óriási vitát indított el Európában és egyre több országról derül ki, hogy csatlakozni akar a „béketábor”-hoz (?!). Erre példaként Olaf Scholz békekezdeményezését hozta fel. Azt is bejelentette, hogy a „misszió” újabb lépésekkel folytatódik a következő időszakban.
Orbán Viktor a Kossuth rádió műsorában: „Fizetni fognak” a németek
Orbán arról is értekezett: a határvédelem negatív szó lett az elmúlt években, de „Németországban felébredtek”, szerinte világos lett a számukra a bevándorlás és a bűnözés, terrorizmus, munkanélküliség közötti összefüggés. Az EU-nak ki kell fizetnie a magyarok számára azt a nagyon jelentős összeget, amibe a határvédelem eddig került – jegyezte meg.
„Ezt nem engedjük el, fizetni fognak”
– fenyegetőzött Orbán, eszközei azonban nemigen vannak céljai eléréséhez.
Szerinte a német kancellár” népi nyomásra” változtatta meg az álláspontját. Az „okoskodó tojásfejűek” helyett az emberek szenvedik el a bevándorlás következményeit, ezért nekik kell dönteniük a kérdésről, ahogy Magyarországon történt – tette hozzá Orbán Viktor. Azt azonban nem fejtette ki, kiket ért „okosodó tojásfejűek” alatt.
A letelepedési kötvényekkel beengedett több mint 20 ezer emberről és köztük a gyanús hátterű emberek, valamint bűnözők Magyarországra engedéséről, a magyar állam ezzel kapcsolatos megkárosításáról, valamint, hogy a Rogán-féle kör ezen mennyit keresett, egy szót sem ejtett. Ahogy az új letelepedési programról sem, amit nyáron indított újra a kormány.
