Bóka János felfedte a brüsszeli terveket.
Miről kérdezték Bóka Jánost?
Bóka János európai uniós ügyekért felelős minisztert az EU Tanács keddi luxemburgi ülésén többek között kérdezték
- az európai bírósági ítéletek végrehajtásának elmaradásáról,
- a média sokszínűségét romboló intézkedésekről,
- valamint a magas szintű korrupcióról
- és az akadémiai szabadság csorbításáról – részletezte tudósításában a Népszava.
A magyarországi jogállamiság helyzetét tárgyaló meghallgatásra a hetes cikkelyes eljárás keretében került sor a kormányközi döntéshozó fórumon. A lap EU-s forrásai szerint a vitához 13 tagország szólt hozzá, köztük a Benelux és a skandináv országok, valamint Lengyelország és Írország képviselői.
Emlékeztettek, a folyamat még öt és fél éve kezdődött, miután az Európai Parlament elfogadta a magyarországi jogsértéseket részletesen feltáró Sargentini-jelentést. Mint ismert, a jelentés nyomán azóta a tagállamok képviselői rendszeresen tárgyalják a magyarországi jogállamisággal kapcsolatos ügyeket.
Azt írták, a keddi meghallgatás volt a hetedik a sorban, amely ugyanúgy határozathozatal nélkül végződött, mint az összes többi. A következő lépés konkrét ajánlások megfogalmazása lenne az Orbán-kormány számára, azonban a tagországok ettől tartózkodtak. Ha a folyamatot végigvinnék, úgy akár a szavazati jogot is megvonhatnák Magyarországtól – az uniós alapértékek súlyos megsértése okán –, ugyanakkor erre kevés esély mutatkozik az Orbán Viktorral baráti kapcsolatot ápoló EU-s vezetők ellenállása miatt.
Megjegyezték, a július elsején hivatalba lépő magyar EU-elnökség nem fogja napirendre tűzni a témát, így leghamarabb 2025. első felében, a lengyel soros elnökség idején kerülhet újra elő a magyarországi jogállamiság kérdése.
Bóka János üzent Brüsszelnek
Bóka János a Facebook-oldalán közzétett videónyilatkozatában kifejtette:
az eljárást „politikai nyomásgyakorlás”-nak tekinti.
Felrótta, hogy többen attól teszik függővé az eljárás lefolytatását, hogy milyen álláspontot képvisel bizonyos ügyekben a magyar kormány – utalt az Ukrajna megsegítését célzó döntések magyar blokkolásaira, amellyel kapcsolatban egyes tagállamok kilátásba helyezték a magyar szavazati jog felfüggesztését is.
Erre nem számítottak Orbánék
Mint megírtuk, a Financial Times friss cikke szerint az EU partnerei kezdik megelégelni a magyar vétókat, és keresik a megoldásokat arra vonatkozóan, hogy elszigeteljék a döntéshozatalban Orbán Viktort. Többek is a szavazati jog megvonását javasolják, míg mások bojkottálnák az EU elnöksége alatt Magyarországon tervezett miniszteri találkozókat is. Azt is felvetették, hogy a vétózni kívánó tagállamoknak részletes indoklást kellene adniuk, és csak abban az esetben fenyegetőzhetnének blokkolással, ha a tárgyalt jogi aktus közvetlenül veszélyezteti politikai érdekeiket.
Egy ilyen kötelezettség
ellehetetlenítené, hogy Magyarország pénzt kérjen az Ukrajna uniós támogatását célzó egyhangú határozatok megszavazásáért.
A brit lap információi szerint a magyar kormány jelenleg is azon dolgozik, hogy alkut ajánljon Brüsszelnek: feloldaná több külügyi és biztonságpolitikai döntés blokkolását, ha cserébe hozzáférést kapna a 6,3 milliárd eurós felzárkóztatási forráshoz, amelyet a jogállamisággal és korrupcióval kapcsolatos aggályok miatt 2022 végén befagyasztottak. Úgy tudni,
Brüsszel elutasította a magyar kormányzat
zsarolását„ajánlatát”.
(Bóka János/Facebook)
Kapcsolódó:
Évekre meghatározza az EU sorsát a friss döntés: Orbán dühös lesz
Egyetlen mondattal csinált bohócot Orbánból az EU egyik legismertebb politikusa
