A tagállamok sürgős reformokat akarnak.
Az Európai Bíróság csütörtöki ítélete kimondta, hogy
Magyarország megsértette az uniós kötelezettségeit a menekültügyi szabályaival.
Az Orbán-kormány még 2015-ben vezette be a tranzitzónákat, majd 2020-ban változtatott a rendszeren – az Európai Unió már ekkor is jogsértőnek találta az intézkedést.
Az eljárás szerint a határon benyújtott menedékkérelmek pozitív elbírálását az esetek többségében 3 feltételhez kötik:
- Az illetőnek a kijevi vagy belgrádi magyar nagykövetségen előzetes szándéknyilatkozatot kell tennie.
- A dokumentumot az érintett nagykövetségnek el kell fogadni.
- A beadónak meg kell kapnia a belépési engedélyt.
Az Európai Bizottság még 2020-ban eljárást indított az intézkedéssel szemben: arra kérték a bíróságot, hogy állapítsa meg a kormány kötelezettségszegését, amelyet egy 2013-as irányelvre alapoztak.
Az irányelv szerint a tagállamok
határain belül is be lehet adni a menedékkérelmet.
A magyar kormány azonban nem volt hajlandó változtatni a rendszeren, pedig az uniós tagállamok pár hete előzetesen megállapodtak a menekültügyi szabályok reformálásában.
A jelenlegi, „dublini” rendszerben az a tagállam felel a menedékkérőkért, amelyiknél először átlépik a közös külső határt. Ha valaki hosszú időre elkerüli a transzfereket vagy a regisztrációt, akkor tulajdonképpen szabadon mozoghat. Többek között ezt is felülvizsgálnák.
A javaslatokat azonban a magyar kormány nem támogatja, mert a változtatások nyomán
segíteniük kellene a leterhelt tagállamokon.
Gulyás Gergely szerint „sajnálatos az ítélet„. Közölte: arra várnak, hogy a bizottság hozzon olyan szabályokat, amelyekkel a határátlépés előtt elbírálható a menedékkérelem.
A kancelláriaminiszter szerint az EU bírósága rosszul értelmezi a menedékjogot. Úgy véli, azt el kell választani a bevándorlástól.
(via telex.hu)
(Képünkön Koen Lenaerts, az Európai Bíróság elnöke, valamint Orbán Viktor magyar miniszterelnök látható)
