Rémisztő kép körvonalazódik a magyarországi gyermekvédelem helyzetével kapcsolatban. Úgy tűnik, még a kegyelmi botrány sem változtatott az ijesztő tendenciákon.
A Hintalovon Alapítvány legfrissebb gyermekjogi jelentése szerint többek között
- akadozó egészségügyi ellátások,
- korlátozott óvodai férőhelyek,
- egészségkárosító magatartások,
- valamint egyre nagyobb számban előforduló mentális problémák jellemezték a tavalyi évet.
A jelentésből kiderült az is, hogy a 0-13 éves korcsoportban a korábbi évekhez képest
duplájára nőtt a gyermekpor*ográfia áldozatává vált gyerekek száma (!).
„2023-ban elképesztően nehéz volt gyereknek lenni és gyereket nevelni”
– írta a jelentés megállapításaival kapcsolatban a gyermekjogi szervezet.
A Hintalovon Alapítvány kiemelte: az infláció miatt minden kiadás közel ötödével többe került a családoknak, miközben a gyerekekre egyre többet kellett költeni az egészségügyben, az oktatási rendszerben, de a képességek fejlesztéseinél is. Mindennek leginkább az az oka, hogy
az ingyenes, helyi szolgáltatások sok helyen nem elérhetőek, vagy nem megfelelőek.
A jelentésben megállapították, hogy
a gyerekek harmada nem fér hozzá helyben óvodai neveléshez (!).
Emellett jelezték, tovább nőtt a fejlesztésre szoruló, sajátos nevelési igényű gyerekek száma is, akiknek a szüleik sokszor csak magánúton találnak olyan szakembert, aki valóban tud segíteni.
Kiemelték, hogy korábban még soha nem volt annyi betöltetlen háziorvosi praxis, mint 2023-ban. A jelentés szerint évek óta
egyre több az olyan gyermek, aki nem jut háziorvosi ellátáshoz a lakóhelyén,
2023-ban az ő számuk már elérte a 103 731 főt (!).
Míg Közép-Magyarországon és a Dél-Alföldön 5 százalék alatti a helyben háziorvosi ellátáshoz hozzá nem férők aránya, addig a nyugat-dunántúli és a dél-dunántúli vármegyékben 20 százalék ezeknek a gyerekeknek az aránya – hívták fel a figyelmet.
Az akadozó egészségügyi ellátások ténye azért is aggasztó, mert az adatok szerint minden 5. iskolás gyerek nyilatkozott úgy, hogy van valamilyen krónikus egészségügyi problémája. A gyerekek ötöde túlsúlyos vagy elhízott, a napi gyümölcs- és zölségfogyasztás a gyerekek kevesebb mint harmadára jellemző, míg az energiaitalt minden nap fogyasztók aránya 14 százalékra nőtt – részletezték a jelentésben.
A dokumentum szerint a gyerekek kevesebbet aludtak 2023-ban, mint 2018-ban. A saját egészségüket kitűnőnek mondó tanulók aránya 2002 és 2022 között több mint 10 százalékkal csökkent.
Az egészségkárosító magatartásokat tekintve is romlott a helyzet:
a 15-19 éves diákok 40 százaléka volt már ittas életében,
amely jelentős emelkedést mutat a korábbi évek adataihoz képest. Az iskoláskorú gyerekek közel ötödére jellemző a rendszeres dohányzás. A 9-11. évfolyamon tanulók 17 százaléka kipróbálta már a marihuánát, és minden 10. gyereknél előfordult már valamilyen szer használata.
Továbbá egyre nagyobb számban fordulnak elő a gyerekek és fiatalok körében a mentális problémák is. Ezzel kapcsolatban felhívták rá a figyelmet, hogy – a növekvő szerhasználati adatokhoz képest is – különösen aggasztó, hogy a gyermek- és ifjúságaddiktológiai ellátásban is
tovább csökkent az elérhető szolgáltatások száma (!).
Járóbeteg-ellátás továbbra is csak két vármegyében érhető el – közölték.
„Mit árul el a magyar társadalomról, hogy a gyerekek ilyen rossz egészségi állapotban vannak? És mit árul el rólunk, hogy ilyen kevés figyelmet fordítunk a gyermekegészségügyre? Azt szoktuk mondani, hogy a gyerekek nem tudnak jobban lenni, mint a felnőttek, akik róluk gondoskodnak. Úgyhogy akár úgy is feltehetnénk a kérdést,
hogy van valójában az a magyar társadalom, amiben ilyen rosszul vannak a gyerekek?”
– vetette fel a tragikus jelentéssel kapcsolatban a Hintalovon Alapítvány.
(Hintalovon Alapítvány/Facebook / népszava.hu nyomán)
Kapcsolódó:
Mi a frász van? Súlyos pénzeket vág zsebre „tudósként” a ped0filbotrányba belebukott Varga Judit
