Több mint százezer gyerek helyben nem jut hozzá semmilyen háziorvosi ellátáshoz.
Magyarországon minden ötödik gyerek szegénységben él, és a százezret is meghaladja azoknak a száma, akik lakóhelyükön nem jutnak háziorvosi ellátáshoz. A Hintalovon Alapítvány a napokban publikálta a tavalyi évre vonatkozó Gyermekjogi Jelentést, lesújtó adatokkal — számolt be róla a Népszava.
A felmérésből kiderül, a „családbarát” kormány túl keveset tesz a gyerekekért, miközben minden nap történnek olyan tragédiák, melyek többsége egy jól működő gyermekvédelmi rendszerrel megelőzhető lenne.
Döbbenetesen nagy a munkaerőhiány a gyermekvédelmi szektorban. Pedig fontos lenne, hogy több legyen azokból a felnőttekből, akik odafigyelnek a kiskorúakra, és segítenek nekik, ha elakadnak vagy problémájuk van – fogalmazott a gyermekjogokkal foglalkozó Hintalovon Alapítvány alapítója. Gyurkó Szilvia hozzátette: a kiskorúak helyzete nagyon eltérő attól függően, hogy hova születnek, és a családjuknak milyen anyagi és érdekérvényesítési képességeik, kapcsolataik vannak. Alapvetően változtatni kellene azon, hogy a születéskori helyzet legyen a gyermek életminőségének legmeghatározóbb feltétele.
A szervezet a napokban tette közzé Gyermekjogi Jelentését, amely átfogó képet ad arról, hogy milyen kihívások mellett működött tavaly
- a gyermekvédelem,
- az oktatási rendszer
- és a gyermekegészségügy.
A felmérést készítők úgy fogalmaztak, „2021 a parázs ideológiai viták, a reménykeltő előrelépések és az állandósult strukturális problémák éve volt”. Rámutattak, hogy meghaladja a százezret azoknak a gyermekeknek a száma, akik helyben
nem jutnak hozzá semmilyen háziorvosi ellátáshoz,
miután 2016 óta megduplázódott a betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma, és van olyan északkelet-magyarországi körzet, ahol 3000 gyerek tartozik egyetlen pszichológushoz — írja a lap.
A gyerekek 21,7 százalékát érinti a szegénység, családok százezrei élnek lakásszegénységben. Ugyan a családtámogatások rendszere összefonódik a lakástámogatással – például a csok esetén–, az semmilyen szociális elemet nem tartalmaz, ami igaz a lakásfelújítási támogatásra is.
A lakásukat elvesztő családokat nem védi semmi,
ilyen esetben a gyermeket el is szakíthatják a szülőktől.
A koronavírus-járvány alatt a pedagógusok nagyobb része, 62 százaléka nem kapott megfelelő szakmai segítséget az online oktatáshoz, a hátrányos helyzetű gyermekek lemaradásait pedig a digitális oktatás bevezetése tette a legnyilvánvalóbbá. A legszegényebb családokban élő gyerekeknek nemcsak a tárgyi eszközök nem álltak a rendelkezésükre,
de az internet-hozzáférés sem volt megoldott számukra.
A Hintalovon Alapítvány munkáját nagyban nehezítette, hogy a szakemberek egyre kevesebb adatból dolgozhatnak, mert titkolják azokat. Gyakran fordul elő ugyanis, hogy egy-egy szakmai anyag nem elérhető, és „egyre komolyabb kihívás a semleges, szakmai érvelés”. „A gyermekjogok, a gyermekvédelem és a többi érintett szektor politikai és ideológiai harcok kereszttüzében áll” – írták a jelentésben.
Gyurkó Szilvia példaként említette, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumától hiába kérték ki az intézményekben elkövetett gyermekbántalmazásos esetekre vonatkozó adatokat, nem kapták meg azokat. Kíváncsiak lettek volna egyebek mellett arra,
- hány jelzés érkezett,
- hány ügy volt,
- milyen típusú bántalmazások,
- visszaélések történtek,
- azokban milyen eljárásokat folytattak le,
- és milyen eredménnyel zárultak.
Továbbá arra a kérdésre sem kaptak választ, hogy hány gyermeket hallgattak meg közvetlenül a bíróságokon házassági bontóperekben, kapcsolattartási ügyekben és egyéb eljárásokban. Az, hogy ez utóbbi mennyire fontos lenne, a napokban történt újabb tragédia is rámutat.
A lap megemlíti, hogy a múlt hét végén egy 14 és 16 éves testvérpárt gyilkolt meg egy férfi Aszódon a láthatás alatt. A lányok édesanyjukkal négy éve menekültek el a bántalmazó apa elől, a kisebbik lány védelem alatt is állt a férfi erőszakos viselkedése miatt. Ennek ellenére az anyának egy ideiglenes hatályú végzés értelmében biztosítania kellett a folyamatos kapcsolattartást. Egy másik történetről a Nem Tehetsz Róla, Tehetsz Ellene Alapítvány számolt be Facebook-oldalán: „Egy anya írt, akire letöltendőt kért az ügyészség, miután – elmondása szerint – a bíró feljelentette a kapcsolattartás akadályozásáért. Erre az ügyész perújrafelvételt, majd letöltendőt kért – az anyára. A gyerek nem akar kapcsolatot tartani az őt szexuálisan bántalmazó apával, az anya pedig, aki védeni próbálja, a fentiekkel néz szembe”. Hozzáteszik, „ezer ilyen esetet mesélhetnénk, csak a saját praxisunkból”.
2021-ben 1800 olyan gyerek született, akinek az édesanyja maga is gyermek, 14–17 éves. Gyurkó Szilvia szerint az okok összetettek, sokféle kockázati tényező áll a tinédzserterhességek mögött. Ide sorolta
- a szexualitással kapcsolatos elégtelen információkat,
- a hiányzó felvilágosítást,
- de azt is, hogy nehezen hozzáférhetőek és drágák a fogamzásgátlási eszközök.
Tavaly nyáron fogadta el az Országgyűlés a komoly társadalmi vitát eredményező, „a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról” jogszabályt. Ennek eredménye, hogy a különböző nemi identitások és szexuális orientáció bármilyen ábrázolása vagy megvitatása
jogellenessé vált az iskolákban vagy a televízióban.
De még ennél is tovább mentek: oktatási, nevelési intézményben szexuális felvilágosítást, lelki egészségfejlesztést, szerhasználati ártalmakkal kapcsolatos órákat csak a jogszabályban kijelölt, intézményen kívüli szervezet vagy szakember tarthat. Itt viszont akad egy kiugró ellentmondás: egy 12 éves, vagyis egy hatodik osztályos gyerek már legálisan élhet nemi kapcsolatot, ha a partnere 14 év alatti. 14 éves kor fölött pedig már nincs is életkori korlát, Magyarországon ez az úgynevezett beleegyezési korhatár, vagyis betöltése után a fiatal szabad döntése alapján létesíthet szexuális kapcsolatot.
Gyurkó Szilvia szerint, ha a gyereknek nincs olyan tanult szeretetnyelve, amelyen megtapasztalta, hogy őt szeretik, elfogadják, akkor komoly esélye van annak, hogy a szexen keresztül próbálja megélni ezeket a nagyon alapvető érzéseket. Ilyenkor igazából nem is az a kérdés, hogy hogyan és kivel szexel, hanem az, hogy ki és hogyan szerette és szereti őt, kihez kapcsolódik most.
A gyermekotthonokban és lakásotthonokban minden 10. álláshely betöltetlen, a speciális ellátást nyújtó intézményekben minden 4. státusz üres, és továbbra is komoly hiány van nevelőszülőkből.
A jelentésből sokkoló adatai:
102 021 gyerek nem jutott hozzá helyben semmiféle háziorvosi ellátáshoz 2020-ban.
10 ezerrel több elsőst, és ezerrel kevesebb pedagógus várt az iskolákban a 2020/21-es tanév. Közben ugrásszerűen, 6550 fővel nőtt a speciális nevelési igényű gyerekek száma.
20 krízisközpont, 21 félutas-szolgáltatás, 8 titkos menedékház és 7 kríziskezelő ambulancia működött 2020-ban az egész országban. A gyermek- és lakásotthonokban minden 10. állás betöltetlen volt.
A gyerekek 21,7 százalékát érintette a szegénység és a társadalmi kirekesztődés.
162 985 gyereket tartottak veszélyeztetettként nyilván.
Egy év alatt 1800 olyan gyerek született, akinek az édesanyja maga is gyerek.
Egy átlagos magyar gyereknek 10 évesen lesz először mobiltelefonja. Többségük már fent van a közösségi oldalakon, miközben ezek korhatára 13 év.
A 15–17 éves gyerekek közül minden 10. rendszeresen dohányzik, ötödük a hét egyetlen napján sem végez 10 percet meghaladó testmozgást. 2011 és 2020 között negyedére csökkent a sportkörökben részt vevő gyerekek száma. Ugyanezen időszak alatt 78 új sportcsarnok épült.
