Kelet-Magyarországon a legsúlyosabb a helyzet.
„A háziorvosok száma 2010 óta folyamatosan csökken, a magyar körzetek tíz százaléka betöltetlen” — mondta az InfoRádióban Bíró Anikó, a KRTK Közgazdaságtudományi Intézet tudományos főmunkatársa.
„A betöltetlen praxisok aránya folyamatosan nő.
A probléma 2010 óta jelentkezik és azóta megállás nélkül növekszik, 2022 végén a háziorvosi körzeteknek már több mint tíz százaléka betöltetlen. Mivel hatezer háziorvosi körzet van Magyarországon, tehát már 600 fölötti a betöltetlen körzetek száma”
— hívta fel a figyelmet Bíró Anikó.
A tartósan betöltetlen praxisok számára 2014 óta van támogatás, ami akkor 6-10 millió forint közötti összeget jelentett. Ez a 2017-es pályázattól duplájára emelkedett, azóta 12-20 millió forint közötti a támogatás. A támogatás azonban önmagában még nem elégséges ahhoz, hogy a rohamosan növekvő betöltetlenségi trendet megszakítsa.
Az ország minden részén vannak betöltetlen körzetek, ám a legsúlyosabb probléma Kelet-Magyarországon van, azon belül is a kisebb megyeközponttól távolabbra eső települések érintettek. A Pénzcentrum arról írt, hogy végeztek egy felmérést a háziorvosok körében, amiből kiderült: többféle szempont közrejátszhat abban, hogy miért nem vállalnak itt körzeteket.
A háziorvosok szerint a legnagyobb probléma a körzetek elhelyezkedése. A másik fő probléma a betegek összetétele, a társadalmi és gazdasági helyzete. Az orvosok számára nem annyira vonzó, ha sok az idős beteg — írta a lap.
„Ha ilyen mértékben növekedik a betöltetlen körzetek aránya, az
már rövidtávon nagyon súlyos problémához fog vezetni”
— hangsúlyozta a KRTK Közgazdaságtudományi Intézet tudományos főmunkatársa.
