A bizottság szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal függetlenségét nem biztosítja eléggé a vonatkozó törvény.
Górcső alá vette az Európa Tanács Velencei Bizottsága a hazai szuverenitásvédelmi törvényt.
Mint ismert, Orbán Viktorék ősszel rukkoltak elő a „szuverenitásvédelmi javaslatukkal„, amelyet november végén be is nyújtottak a parlamentnek.
Ekkor kiderült, hogy egy új államigazgatási szerv létrehozását is fontolgatják, amelyet Szuverenitásvédelmi Hivatalnak kereszteltek. Dunja Mijatović, az Európa Tanács emberi jogi biztosa ugyanakkor már novemberben jelezte, hogy a magyar törvényjavaslat jelentős kockázatot jelent az emberi jogokra nézve.
Kapcsolódó: Óriási felháborodást keltett Orbánék terve: Egy uniós biztos szerint jelentős a kockázat
Tiltakoztak a civilek
A „szuverenitásvédelmi” törvény idehaza is nagy port kavart, 105 civil szervezet közös közleményben tiltakozott Orbánék terve ellen. Mint akkor hangsúlyozták, az új törvény a hatalom érdekeit védi, miközben
megbélyegzi és megfélemlíti a közügyekben aktív állampolgárokat.
Időközben egyre több és több aggály merült fel a törvénnyel összefüggésben, például az, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállításával 33 év után újból megteremtette annak lehetőségét, hogy
a titkosszolgálatok ismét legálisan megfigyelhetik az egész társadalmat.
Kapcsolódó: Érik a botrány: Súlyos következményei lesznek Orbánék kommunista módszereinek
Ki a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője?
A hivatal vezetője Lánczi Tamás lett, az állami televízió egyik műsorvezetője.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal első feladata az lesz, hogy őrködjön az önkormányzati, illetve európai parlamenti választás felett, történik-e valamilyen befolyásolási kísérlet – fogalmazott egy korábbi interjújában.
Lánczi Tamás arra a kérdésre, hogy miként fogják garantálni az elfogultságmentes működést, cinikusan csak ennyit felelt:
„Bízzanak bennem!”
A Szuverenitásvédelmi Hivatal végül február 1-jén megkezdte működését.
Mit mond a Velencei Bizottság?
A bizottság szerint a politikai pártok és a választási kampányok külföldi finanszírozása vonatkozó korlátozások összhangban lennének a nemzetközi gyakorlattal, ha a törvény rendelkezései nem mutatnának túl a választási kampányokon.
A korlátozások ugyanis kiterjednek a tágabb értelemben vett politikai tevékenységekre, a társadalmi változásokért folytatott kampányokra, ennek azonban nem látja szükségét a bizottság (a magyar hatóság sem indokolta az intézkedést) – részletezte a hvg.hu.
A Velencei Bizottság végül arra a megállapításra jutott, hogy
a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozása felesleges.
Hozzátették, hogy a törvény egyébként sem nyújt elegendő garanciát a szerv függetlenségére.
Ajánlásaik szerint
- a törvényt hatályon kívül kellene helyezni a Szuverenitásvédelmi Hivatalra vonatkozó szakaszokban.
- Továbbá árnyaltabban kellene fogalmazni a „külföldi támogatás” kapcsán, tekintettel többek között a különböző finanszírozási forrásokra, a politikai pártok nemzetközi szintű együttműködésére.
- Emellett pontosabban kell meghatározni a tiltott tevékenységeket.
- Valamint a Büntető törvénykönyv új 350/A. §-a címének módosítására is szükség lenne, hogy világosabban fogalmazzon a rendelkezés tartalmát illetően.
Kapcsolódó:
Megszólalt a riasztó: Nemzetközi balhé lett abból, amit Orbánék titokban tettek
