Gábor György szerint Frölich Róbert országos főrabbi kiállása a Pride mellett megmutatta: tudnak még kormánytól függetlenül erkölcsi iránymutatást adni az egyházak.
Frölich Róbert országos főrabbi szerdán azt írta a Pride kapcsán, hogy a zsidó–keresztény kultúrkör egyik alapvetése a leírt jog felett álló erkölcsi jog. Mint fogalmazott: a jogszerű nem mindig igazságos, ezért
hiába fenyegeti a szombati felvonulás résztvevőit Orbán Viktor, a szabadság melletti kiálláshoz mindenkinek joga van.
Kapcsolódó: Orbán Viktor bejelentette: Súlyos büntetés vár a Pride résztvevőire
Gábor György filozófus üdvözölte Frölich kiállását a Pride résztvevői mellett. Szerinte az egyházak legalapvetőbb feladatai között kellene legyen, hogy a hatalomtól független erkölcsi iránymutatást tudjanak adni.
Frölich Róbert azt tette, ami az egyházak alapvető feladata lenne Gábor György szerint
Gábor György Facebook-bejegyzését teljes terjedelmében közöljük:
„Nem szokásom e helyütt személyes jellegű megszólalásoknak hangot adni, most mégis megteszem.
Roppant büszke vagyok barátomra, dr. Frölich Róbertre, az országos főrabbira, aki kiállt a nyilvánosság elé, és elmondta, mit gondol a több százezer embert megmozgató szombati eseményről, a Pride-ról.
Évek–évtizedek óta folyamatosan hangoztatom, hogy az egyházaknak saját értékrendjükből és hagyományaikból fakadóan a társadalom hiteles és pártpolitikától független lelkiismereteként,
a mindenkori politikai hatalom mindenkori lelkiismereti ellenzékeként kellene szolgálniuk és funkcionálniuk.
Nem a hatalom anyagi és egyéb juttatásainak pórázán tartott állami szervezetekként, a politika szolgálólányaiként, hanem büszke, autonóm és szabad intézményekként, amelyeket nem a napi és pillanatnyi érdekek mozgatnak – beleértve saját jólétük vagy támogatottságuk remélt perspektíváit is –, hanem amelyek saját önfelfogásukból és spirituális integritásukból fakadóan magasabb, időtlenebb értékek mentén gondolkodnak, nyilatkoznak és cselekszenek.
Frölich Róbert országos főrabbi épp ezt tette:
nem a hatalmi-politikai szempontok vezérelték, még csak nem is a vonatkozó jogszabályok vagy a jogalkotás dilemmái, hanem kizárólag a zsidó-keresztény tradíció értékrendje, az igazságosság, az erkölcsi és morális dimenzió, valamint e hagyomány – vagyis a mostanában amúgy is komoly fenyegetettségnek kitett nyugati civilizáció – legfőbb tartóoszlopa: a szabadság.
A szabadság ugyanis nem csupán társadalmi eszmény vagy jogi kategória: a zsidó–keresztény gondolkodás mélyrétegéhez tartozik. A kivonulás Egyiptomból – a szolgálatból a szabadságba vezető út – nemcsak történelmi tapasztalat, hanem örök szellemi-lelki paradigma. Az isteni szövetség – akár a zsidó, akár a keresztény felfogásban – mindig szabad akarattal rendelkező, szabad, felelős, döntésképes embereket szólít meg, nem szolgákat vagy alattvalókat.
A prófétai beszéd sosem simult bele a kor ideológiáiba, hanem a hatalom bűneire mutatott rá, s kíméletlenül emelte fel szavát az igazságtalanság, a hatalmi önkény, a kegyetlenség és az uralom mindenfajta visszaélésével szemben. A kereszténység középpontjában álló Jézus sem megalkuvó udvari teológus volt, hanem az igazságra és belső szabadságra hívó tanító, aki kimondta: »az igazság szabaddá tesz«.
A szabadság tehát nem a rend ellentéte, hanem – mind a zsidó, mind a keresztény értékrenddel összhangban –
az isteni képmásból fakadó méltóság kiteljesedése.
Ez az a mérce, amelyhez minden közösségnek – köztük az egyházaknak is – viszonyulnia kell.
Ha az egyházak megfeledkeznek erről, ha a politikai hatalom kényelmét választják a prófétai küldetés helyett, akkor már nem a társadalom lelkiismeretei, hanem annak cinkosai lesznek. A Tóra és az evangélium nem a hatalom legitimációs eszköze, épp ellenkezőleg: annak tükröt tartó, szabadságot követelő, erkölcsi mértéket nyújtó és az igazság iránytűjét őrző tanúságtétel.
Ezért fontos, hogy időről időre megszülessenek olyan bátor és hiteles megszólalások, mint amilyen Frölich Róberté volt. Mert a lelkiismeret nem hallgathat, ha a szabadságot kérdőjelezik meg. És mert aki a szabadság mellett emeli fel a szavát, az nem valamelyik politikai oldal szócsöve, hanem a hagyomány, a zsidó-keresztény civilizáció valódi örököse.”
Az eredeti bejegyzést itt lehet megtekinteni:
(Gábor György/Facebook)