Vélemény.
Magyarország = átjáróház
Orbán Viktorék nem akarnak európai béreket fizetni a magyar dolgozóknak. A kormány tudatosan engedi el a hazai szakemberek kezét, hogy aztán olyan beruházásoknak adjon teret, amelyhez szakértelem híján a harmadik országból érkező olcsóbb munkaerő, vendégmunkások foglalkoztatása érvényesül.
A különböző statisztikák is ezt támasztják alá. Egy felmérés szerint a munkával kapcsolatos költözést tervező magyarok 66 százaléka tavaly még az országhatárokon belül kereste a jobb megélhetés lehetőségét, idén ez az arány már 52 százalékra csökkent.
A magyar melósok tehát egyre mobilabbá válnak, és sajnos, növekszik azoknak a száma, akik inkább külföldön keresnék meg a tisztes megélhetéshez szükséges béreket. Ez a folyamat nagyon veszélyes, mivel az itthoni munkavállalók elvesztésével a szükséges munkaerő nem fog rendelkezésre állni.
A kormány téved, ha a vendégmunkásokban látja a megoldást, hiszen a harmadik országból érkező munkavállalók hamar odébb állnak, mert sokkal jobb béreket kaphatnak nyugaton. Néhány éve még az Ukrajnából érkező dolgozók voltak többségben, de a trend kezd megváltozni, hiszen már ők is nyugatra távoznak. Már filippínók érkeznek. Most még „csak” 8-10 ezer filippínó dolgozik Magyarországon átmenetileg, de
ez a szám hamarosan a többszörösére emelkedhet.
A Fülöp-szigeteki munkaerő-közvetítéssel foglalkozó szövetség szerint a filippínók saját hazájukban 250-300 eurót keresnek, ezért az EU területére érkezve vonzónak tűnhet az otthon megkeresett bérüknek a kétszerese.
Hamar ráébrednek azonban, hogy Európában lehet még többet is keresni, de ennek lehetősége nem Magyarországon van. Az itthoni 550-600 eurónak megfelelő összeg helyett a nyugati országokban akár 1700 euró is a markát ütheti egy melósnak.
Ez azt is jelenti, hogy
a lassan akkumulátorgyártásra berendezkedett kis országunk igazi átjáróház lesz.
A magyarok és az ukránok után majd a filippínók is továbbállnak, és azután még ki tudja honnan számíthatunk olyan munkaerőre, amely alulfizetett bérekért, színvonaltalan munkásszállókon lakva hajlandóak nálunk dolgozni rövid ideig.
A hiba tehát a rendszerben, mégpedig a hazai, igencsak tévúton járó gazdasági és foglalkoztatáspolitikai irányvonalban van. Konkrétan olyan zsákutcában vagyunk, ahol feléljük a munkaerő-tartalékainkat, elüldözzük a szakképzett magyar munkavállalókat és helyettük a legjobb esetben is kétévente lecserélődő több százezer munkavállaló alkalmazására rendezkedünk be.
A kormány ugyanis a jelen szabályok szerint két évre ad munkavállalási engedélyt a harmadik országból érkezők számára. Pestiesen szólva ezek az emberek csak azért jönnek ide, hogy
utána gyorsan dobbantsanak is nyugatra.
Nagyon jó ugyan megkeresni az otthoni bérek kétszeresét, de még jobb a hatszorosát zsebbe tenni. Miért is maradnának itt?
Ki fogja ezt az országot a gazdasági válság felé vezető útról jobb irányba terelni?
Ez a kormány biztosan nem. A fény az alagút végén a mi esetünkben a fejlett nyugat-európai foglalkoztatás.
A magyarok többsége tényleg európai szeretne lenni, és valóban az Európai Unióhoz akar tartozni. Ez az út azonban nem Orbánékon keresztül vezet.
Orbán irányt tévesztett, és Európa helyett keletre tart. Felelőtlen döntéseket hozó, hibás munkaerőpiaci politikát és téves gazdasági folyamatokat támogató kormány garázdálkodik az országban.
A milliárdosok jobban és jobban járnak, az itthon maradó milliók pedig a megélhetésükért küzdenek. Akiknek szerencséjük van, azok családtagjai Nyugat-Európában dolgoznak, és anyagilag is segítik az itthon maradt rokonaikat.
Orbánéknak már nincs is szükségük a magyar melósra, szép lassan lecserélik őket.
Lefőzhetné már az utolsó kávéját.
Nemes Gábor,
a Demokratikus Koalíció szakszervezeti és foglalkoztatási szakpolitikusa
