Valami nem stimmel.
A hazai kórházak tetemes adósságairól rendre beszámolunk: mire tavaly év végére sikerült kifizetni a beszállítókat, újabb tízmilliárdos tartozással kalkulálhattunk. A Magyar Államkincstár adatai szerint június végéig mintegy 70,2 milliárd forint tartozást halmoztak fel a fekvőbetegellátó intézmények, a szakrendelők és a kórházak háttérintézményei.
Októberre a tartozás összege akkora volt, hogy csak készpénzes fizetés ellenében szállítottak a gyógyszercégek és az étkeztetők az ország rehabilitációs csúcsintézményébe. Mint kiderült,
az adósság szeptemberre elérte a 100 milliárd forintot
– egy évvel korábban az összeg csupán 60 milliárdra rúgott.
Takács Péter államtitkár rövidesen közölte, hogy egy ideje már tárgyal a Pénzügyminisztériummal, mert nem egy „egyszerű” adósságrendezésről van szó. Ugyanakkor megjegyezte, a kormány szerint trükköznek (?) a kórházak.
Komáromi Zoltán egészségügyi árnyékminiszter hangsúlyozta, hogy a történelmi mértékű tartozásnak súlyos következményei lesznek, a kormány pedig
a magyar emberek életét veszélyezteti
azzal, hogy hagyta elszállni az adósságokat.
Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkárának friss gyorselemzéséből az rajzolódik ki, hogy Orbán Viktorék az állami kórházak és az alapítványi egyetemek adósságainak 71 százalékára biztosít forrást.
Ugyanakkor továbbra is marad közel 36 milliárd forintnyi adósság, amely 2024 elejére már 50 milliárdra is rúghat – mutatott rá a minap a Népszava.
Eltérő, hogy az egyes intézmények mennyi pénzt kapnak a tartozások kiegyenlítésére: van olyan adósság, amelyet 95 százalékban, de akad olyan, amelyet csupán 25 százalékban fedez a támogatás.
A történet furcsasága, hogy amíg az alapítványi formában működő magánegyetemek is szép összegeket kaptak, addig
az egyházi kiskórházak csupán 2,6 milliárd forintnyi támogatásban részesültek
– bár az ilyen intézmények adósságairól nincs adat.
Becslések szerint mellesleg november végére az intézmények felhalmozott tartozása körülbelül 120-130 milliárd forint volt. A kórházi adósságok rendezéséről szóló kormányrendelet friss, a jogszabály szerint pedig csak a 60 napon túl lejárt számlák kiegyenlítésére lehet felhasználni a kapott összeget.
Sőt, csak azok az intézmények részesülnek támogatásban, amelynek a lejárt tartozása szeptember 30-án meghaladta a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által idén január és augusztus között kifizetett finanszírozás 3 naptári napra jutó összegét.
Külön szabályok rögzítik, hogy az intézményeknek milyen sorrendben kell kiegyenlíteniük a számláikat. Eszerint a támogatás jelentős része tulajdonképpen
visszavándorol az államhoz,
a beszállítók ugyanis a sor végére kerültek – részletezte Rásky László hozzátéve, hogy a piaci beszállítók helyzete továbbra is bizonytalan marad.
