Egyre rosszabbul élünk.
„A szigorú monetáris politika, a tavalyi évinél kisebb nyersanyagárak, a visszafogott fogyasztás, majd a kormányzat piaci versenyt erősítő lépései együttesen fejtenek ki erős dezinflációs hatást„
– írta a Magyar Nemzeti Bank az e havi inflációs jelentésében.
Ez magyarra lefordítva azt jelenti, hogy legfőképpen azért csökken az infláció, mert egyre kevesebb elkölthető pénzünk van az elszabaduló árak miatt. Nemrég mi is megírtuk, hogy egy felmérés szerint
10-ből 9 ember kevesebbet fogyaszt a magas infláció miatt.
A szigorú monetáris politika kapcsán arról is írtunk, hogy a nagyon magasan tartott alapkamat ugyan segíti letörni a magas inflációt, de megdrágítja a hitelezést, emiatt pedig zsugorodik a gazdaság.
A nyersanyagárak kapcsán a gáz világpiaci ára ugyan csökkent az elmúlt évben, viszont egy rossz gázszerződésnek köszönhetően Magyarország az oroszoknak több mint kétszeresét fizeti a világpiaci árnak.
A „kormány piaci versenyt erősítő lépései” alatt meg valószínűleg az élelmiszerboltok kötelező akciózására gondoltak. Erről is megírtuk, hogy valójában csak növeli az inflációt, hiszen a nagy áruházak szétterítik a bevételkiesésüket a többi termék árában, viszont tönkretesz ezzel a kormány rengeteg – főleg falusi – magyar kisboltost.
A jegybank elemzése kitért arra is, hogy ugyan az USA gazdasági növekedése az előzetesen vártnál gyorsabb, mind az Európai Unió, mind Kína lassabban növekszik. Mivel Magyarország gazdasága nagymértékben kitett a német iparnak, ezért Németország 0,1%-os negyedéves fogyasztási visszaesése a magyar piacot is negatívan érinti – közölték Matolcsyék.
Azt is hangsúlyozták, hogy a nemzetközi üzemanyagárak a hordónkénti 90 dollár fölé mentek, ez évek óta nem látott magas mérték, és a gyenge forint miatt fokozottan rosszul érint minket.
Az MNB szerint éves átlagban az infláció az idei évben 17,6–18,1, 2024-ben 4,0–6,0, míg 2025-ben 2,5–3,5% között alakulhat.
Emellett aggasztónak találták a költségvetés egyensúlyát is,
amelynek kapcsán leginkább a kiadási oldal bizonytalanságai miatt nem lehet tudni, milyen hiánnyal lehet idén számolni.
Az is jól látszik, hogy Orbán Viktor és Matolcsy György között erős ellentét van abban, hogy mi a fontosabb: előbbi szerint a gazdasági növekedés, aminek következménye a tartósan magas infláció, utóbbi szerint az infláció letörése, amely viszont recesszióval jár együtt.
Végül a jelentésben szót ejtettek a hitelezés visszaeséséről is. Az újonnan szerződött lakáshitelek volumene az előző év azonos időszakától 67%-kal, a személyi hiteleké pedig 10%-kal maradt el.
Ez szintén a súlyos gazdasági válság jele.
