Fontos döntést hoz ma az MNB.
Kedden tartja soron következő kamatdöntő ülését a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, és tárgyalni fogják a szeptemberi inflációs jelentést – írta a hvg.hu.
Augusztus végi ülésén a testület nem változtatott a jegybanki alapkamat tavaly szeptember óta hatályos 13,0 százalékos szintjén, a kamatfolyosót (a jegybank által meghatározott betéti és hitelkamatok tartománya) ugyanakkor tovább szűkítette.
Mint írták, a kamatfolyosó felső széle 17,50 százalékról 100 bázisponttal, 16,50 százalékra csökkent, alsó szélét változatlanul 12,50 százalékon hagyta a testület.
Az elemzői várakozások szerint szeptemberben összeérhet az alapkamat és az irányadó ráta, vagyis az egynapos betéti gyorstender kamata.
Az MNB tavaly szeptember 27-én emelte meg utoljára az alapkamatot, 125 bázisponttal 13,0 százalékra, és az ülést követően bejelentette az alapkamatemelési-ciklus leállítását.
Megírtuk, hogy Matolcsy György a napokban Egerben a Közgazdászok Vándorgyűlésén tartott beszédében kijelentette: miközben az MNB a féket, a kormány a gázt taposta: a magas deficit és az élelmiszerárstop csak olaj volt a tűzre, önmagában
az ársapkák 3-4 százalékkal emelték az inflációt.
„Ez kalandor gazdaságpolitika volt”
– jelentette ki a jegybankelnök, hozzátéve:
„Tisztában kell lenni vele, hogy Magyarország kockázati megítélése nem jó,
pénzügyi szempontból a legsebezhetőbb öt ország között vagyunk”
– hívta fel a figyelmet.
A szakértők jelezték, a fideszes prominensek közötti belharcok nincsenek kimondottan kedvező hatással a forintárfolyamra, ugyanis a hazai fizetőeszköz napról napra gyengül. Többek rámutattak, jobb lenne zárt ajtók között lefolytatni az ilyen jellegű belső vitákat, mert nem javítják feltétlenül a magyar gazdaság sérülékenységét, valamint arról árulkodnak, meglehetősen nagy lehet a fejetlenség a kormányzatnál.
Kapcsolódó:
Baj van? Agyoncsapta a forintot a Fidesz-politikusok között kialakult belháború
