Ha azt hiszed, nincs több fordulat a sztoriban, érhet még meglepetés!
Nemrég derült ki, hogy a 11. osztályosoknak szóló orosz történelemkönyvben a szabadságukért harcoló magyar forradalmárokat fasisztáknak bélyegezik, és arról értekeznek, hogy az orosz csapatoknak nem kellett volna kivonulniuk Magyarországról.
Az inkriminált mondat így hangzik:
„1956-ban lázadó radikálisok, a fasiszta Magyarország volt katonái fogtak fegyvert, rengeteg gyilkosságot követtek el, még a sorkatonák is brutális mészárlások áldozatai lettek.”
Az ügy komoly vihart kavart itthon, Rónai Sándor EP-képviselő például az orosz nagykövetnek írt nyílt levélben ítélte el a történteket.
Az ügyben váratlanul megszólalt Bayer Zsolt is. A Fidesz 5-ös számú tagkönyvének tulajdonosa egészen sajátos aspektusból közelítette meg a történteket. A neki nem tetszőket minősíthetetlen jelzőkkel illető, a kormánykritikus újságírókra gyűlölettel tekintő, az érveket általában vulgáris kifejezésekkel helyettesítő publicista ahelyett, hogy nyíltan elítélte volna az orosz illetékeseket a tankönyv tartalma miatt, elkezdett visszafelé mutogatni.
Mindezt egy mandineres újságíróra, Ambrózy Áronra hivatkozva tette, aki Facebook-bejegyzésében rátalált egy azóta visszavonult MSZP-s politikus minősíthetetlen mondataira. Havas Szófia annak idején börtönből kiszabadult nyilaskereszteseknek nevezte a hazájukért küzdő szabadságharcosokat.
Az ellenfeleit likvidáló Vlagyimir Putyinra szimpátiával tekintő Bayer az – egyébként valóban botrányos – mondatokra reagálva a Kolléga Ur, (sic!) köszönöm! című, helyesírási és központozási hibáktól sem mentes rövid jegyzetében azt írta:
„Bizony, bizony… Es akik annak idején ezt a rohadék gazembert mentegették, ma igazi farizeuskent méltatják »56 hőseit« és fel vannak háborodva »Putyin tankönyvén«.
Ami amúgy valóban felháborító és undorító. Csak éppen azok nem nyithatják ki a pofájukat ebben az ügyben, akik most a leghangosabban ugatnak.”
Tehát a fenti szereplők ahelyett, hogy nyíltan elítélték volna az orosz tankönyvben leírt botrányos kijelentéseket, találtak valakit, akire hivatkozva azt mondhatják: lám, más is nyilatkozott hasonlóan az ’56-os hősök kapcsán. Azonban a kormány Oroszország-politikáját látva – egy klasszikust idézve – most lenne miért szerénynek lenni.
Ez egy olyan kérdés, amelynek kapcsán összezárhatna az ország, politikai oldalaktól függetlenül. Úgy látszik, ez most sem sikerül.
Jól van ez így?
