A rendszerváltás óta eltelt időszak legnyomorúságosabb éve áll előttünk.
Nyilvánossá tette az előttünk álló négy évre vonatkozó előrejelzéseit a Pénzügyminisztérium.
A tárca várakozásai szerint a 2023-as év ígérkezik a legnehezebbnek, míg 2024-től lassan emelkedő pályára állhat a magyar gazdaság.
A Pénzügyminisztérium az év utolsó munkanapján feltöltötte az előttünk álló évekre vonatkozó makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseit. Az eddigiektől eltérő módon szöveges magyarázat helyett csak táblázatokba szedve adta közzé prognózisát a tárca.
Az adatok alapján 2023-ban még az előző évinél is magasabb lehet az éves infláció. A 2022-es 14,6 százalékos fogyasztóiárindex-emelkedést idén 15 százalékos követheti.
(A valóságban az élelmiszter-infláció 45 százalékos volt tavaly Magyarországon – a szerk.)
A Pénzügyminisztérium szerint az infláció 2024-től állhat lassuló pályára: 2024-ben 4,3, 2025-ben és 2026-ban pedig 3 százalékot jósolnak.
A 2023-as hiánycélt 3,5-ről 3,9 százalékra módosították, 2024-ben 2,5, 2025-ben 1,5, 2026-ban pedig 1 százalékos hiánnyal kalkulálnak.
A Portfolio szerint a bevételi számokból arra lehet következtetni, hogy 2024-ben a kormány kivezeti az extraprofitadót.
A bevételi oldal a következőképpen alakulhat:
2023-ban 24 551,8,
2024-ben 24 087,4,
2025-ben 24 964,3,
2026-ban pedig 25 798,5 milliárd forint.
Ugyanez kiadási oldalon
2023-ban 28 114,7,
2024-ben 26 491,3,
2025-ben 26 185,3,
2026-ban pedig 26 722,6 milliárd lesz a prognózis szerint.
Vagyis a kormány minden évben többet költene a bevételeknél, tehát folyamatosan nőni fog az amúgy is hatalmas államadósság.
