Szinte lehetetlenné vált a Fideszt választásokon legyőzni.
„Úgy tűnik, Magyarország elért egy pontot, ahonnan nincs visszaút” — írta a Fidesz választási győzelmével kapcsolatosan Zgut Edit politológus a Washington Post cikkében.
Zgut szerint Orbán Viktor győzelme lehetővé teszi majd, hogy még inkább autokratikus irányba mozduljon el, félreállítva a „másképp gondolkodókat”, és a gazdaság újabb szegmenseit megszerezve. A politológus szerint a legfontosabb tanulság az: a pálya annyira lejt, hogy
szinte lehetetlenné vált a Fideszt választásokon legyőzni.
A Washington Post cikke megemlítette a Toroczkai László vezette Mi Hazánk parlamentbe jutását, amit meglepetésként értékelt. Egyúttal kitértek arra is, hogy Orbán győzelmi beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt kritizálta, az ellenfelek között említette a baloldalt, a „brüsszeli bürokratákat, a Soros-birodalom minden pénzét és szervezetét”, a nemzetközi fősodratú médiát és az ukrán elnököt is.
Így fogalmaznak: „Orbán, a bevándorlás, az LMBTQ-jogok és az EU-s bürokraták heves bírálója,
kivívta a nacionalisták csodálatát Európában és Észak-Amerikában egyaránt.
Magyarország demokratikus intézményeit irányítása alá vette, és kikiáltotta magát az európai kereszténység védelmezőjének a muszlim bevándorlókkal, az LMBTQ-lobbival szemben”.
A New York Times is foglalkozik Zelenszkij elnök megemlítésével, de a cikkben nem a miniszterelnök győzelmi beszédét hozták fel, hanem azt, hogy amikor Orbánt a szavazata leadását követően újságírók kérdezhették, arra a kérdésre, mit gondol az ukrán elnök korábbi nyilatkozatáról, annyit válaszolt: „Zelenszkij úr nem szavaz ma. Köszönöm, vannak még kérdések?”
A cikkben kitértek a vasárnapi szerbiai elnökválasztásra is, amelyen Aleksandar Vucic szerezte meg a voksok körülbelül 60 százalékát, így már az első fordulóban győzött, és újabb öt évig maradhat a nyugat-balkáni ország köztársasági elnöke, míg az előrehozott parlamenti választáson az általa vezetett Szerb Haladó Párt szerezte meg a voksok többségét, és alakíthat ismét kormányt.
„Magyarország és Szerbia nagyon eltérő múlttal jelentkeznek. (..) De a két vezető mindkét országban drasztikusan csökkentette a kormánykritikus média elérését, a tévécsatornákat propagandaállomássá változtatta, és még inkább autoriter irányba mozdult el.
És mindketten szoros kapcsolatot ápolnak Putyinnal” — fogalmaz a cikk.
A BBC magyarországi választásokról szóló cikkének már a címében kiemelték, hogy a magyar miniszterelnök Zelenszkijt kritizálta. Az elemzésben azt kifejtik, hogy miközben Magyarország egyre inkább elszigetelődik a NATO-ban és az EU-ban, Orbán tudja, hogy egyikben sem akarják őt kiközösíteni. „A nyugati egységet akarják mutatni Oroszország felé. Így továbbra is kiszámíthatatlan tüske marad a nyugati szövetségesek oldalában” — írják.
Az Euronews elemzésében a következő tanulságokat vonta le a Fidesz győzelméből:
- Az ukrajnai háború segítette Orbánt és a Fideszt.
- Nincs vége Magyarország Brüsszellel szembeni csatározásának.
- A magyar főváros és a vidék közötti megosztottság nagyobb, mint valaha.
- Fogy a Jobbik támogatottsága, úgy tűnik, sokan helyettük inkább a Mi Hazánkat választották.
A CNN műsorában Fareed Zakaria az eddigieken túl, arról beszélt, hogy a világ összes demokráciája számára elgondolkodtatónak kell lennie a magyar választáson történteknek, illetve szomorú emlékeztetőnek nevezte, hogy „ha hatalomra kerül egy olyan ember, aki egyre távolodik a demokráciától, akkor akár örökre is el lehet veszíteni azt”.
A Guardian cikkében úgy ír, hogy „Orbán Viktor negyedik, összességében ötödik miniszterelnöki ciklusa talányt is jelenthet a NATO és az Európai Unió számára, miközben egyre erősödik az aggodalom azzal kapcsolatban, hogy Magyarország megbízható szövetségi partner-e egyáltalán.”
Itt is kitérnek Putyin és Orbán szoros kapcsolatára, illetve annak a lehetőségére, hogy habár eddig nem blokkolta az orosz szankciókat a magyar miniszterelnök, az orosz olaj- és gázszállításra vonatkozó intézkedésektől elzárkózik.
A Bloomberg írása is Orbán győzelmi beszédéből idéz: „Akkora győzelmet arattunk, hogy még a Holdról is látszik,
de Brüsszelből egészen biztosan.”
Majd úgy írnak, „Orbánnak minden politikai tapasztalatát össze kell szednie ahhoz, hogy a vasárnapi győzelem ne váljon pirruszi (túl sok áldozatot követelő) győzelemmé.”
A Time szintén kiemeli, hogy hiába nyert Orbán, nehéz jövő vár a győztesre. A Wall Street Journal elemzése arra jutott, hogy a miniszterelnök üzenete közönségre talált, ezt egyebek között azzal példázták, hogy egy múlt heti felmérés szerint
szavazóinak közel fele legitimnek tekinti az orosz inváziót Ukrajnában.
A lapnak Dalibor Rohac amerikai kutató úgy fogalmazott: „a média kontrollja láthatóan működik”.
A német sajtó fontosabb lapjaiban is mind megjelentek a magyarországi választásról és a Fidesz győzelméről szóló cikkek. A Süddeutsche Zeitung és több másik lap is kiemeli, hogy a Fidesz győzelme egyértelműbb, mint várták, és újra az alkotmány módosításához szükséges többséget szerzett.
„Az Egységben Magyarországért ellenzéki szövetség messze a várakozások alatt teljesített. A közvélemény-kutatások Orbán 2010-es hivatalba lépése óta a legszorosabb versenyfutást jósolták. De Márki-Zay Péter ellenzéki vezető még a saját választókerületében is kikapott a hosszú ideje hivatalban lévő, fideszes Lázár Jánostól” – írta a német közszolgálati ZDF. A közmédia másik csatornájának híradása, a Tagesschau szerint a közvélemény-kutatások maximum tíz százalékpontos előnyt jeleztek a Fidesz javára, így az eredmény még „a saját táborát is meglepte”.
a Frankfurter Allgemeine Zeitung leírja, „a magyar miniszterelnök a nemzeti-konzervatív Fidesz-pártjával vasárnap elért egyértelmű választási sikerét azonnal felhasználta arra, hogy hadat üzenjen az európai intézményeknek, amelyek ellen nagyon szeret kampányolni.”
A Spiegel elemzése szerint Márki-Zay egyetlen sikere vasárnap a magas részvétel volt, egyébként megbukott az ellenzék azon ötlete, hogy középről támadja Orbánt.
A Zeit arról írt, az egypárti hatalom bebetonozását éri el a Fidesz egyebek mellett azzal, hogy saját ízlése szerint módosítja az alkotmányt, és hogy a sajtó nagy részét az ellenőrzése alá vonta. Megemlíti, hogy az EU a Magyarországnak szánt források egy részét befagyasztotta a demokratikus normák hiánya miatt. „Az, hogy Orbán kormánypárti oligarchák kleptokráciájává változtatta országát, és az uniós forrásokat csatlósok és családtagok zsebébe terelte, Putyin agressziós háborúja után már nem volt téma” — írja a lap.
Több német lap is kiemeli Orbánnak azt a mondatát, miszerint
„A baloldal lepaktált az ukránokkal, és ha nyernek, belerángatják Magyarországot a háborúba”.
A Zeit hangsúlyozza, a Fidesz választási szakértők szerint 8-10-szer több pénzt költhetett a kampányra, mint az ellenzék.
A Spiegel azt emelte ki, hogy „Márki-Zay öt percet kapott az állami tévében, Orbán pedig soha nem említette a nevét, nem találkozott vagy vitázott vele. Még Donald Trump se ment el idáig, hanem tévés vitákban kiállt ellenfelei, Hillary Clinton és Joe Biden ellen„.
A ZDF azt is megemlíti, hogy Marie Le Pen és Matteo Salvini, a francia és az olasz szélsőjobb vezetője már vasárnap gratulált a magyar miniszterelnöknek.
Több lap is azt sejti, az ellenzéki összefogás nem bír ki négy évet. A TAZ szerint ezt mutatja azt is, hogy a valódi családja és nem a politikai családja jelent meg Márki-Zay mögött a választási vereséget elismerő beszédekor.
Az Orbánra leselkedő legnagyobb veszély nem az ellenzék, hanem az infláció, ami most 8,3 százalékos, az EU-s pénzek pedig várhatóan továbbra sem érkeznek meg — írja a Spiegel újságírója.
(Fotó: Lili Bayer/Politico)
(24.hu)
