Kimondták: Magyarország a határán van annak, hogy az online sajtó ne legyen szabad.
Sorozatban második éve romlik az online sajtó helyzete Magyarországon – olvasható a Freedom House kedden kiadott, az internetes szabadságról írt jelentésében.
A kifejezetten az internetes sajtó szabadságának vizsgálatáról szóló jelentésében a Freedom House a 0-tól 100-ig terjedő skálán (a 0 a legrosszabb és a 100 a legjobb érték)
70 pontot adott Magyarországnak.
Ez egy pontos romlást jelent az előző évi, 71 pontos eredményhez képest, és
mindössze egyetlen pontra került attól, hogy a „részben szabad” kategóriába essen.
A civil szervezet, amely a demokrácia, a politikai és emberi szabadságjogok helyzetének kutatásával foglalkozik jelentésében különböző szempontok alapján vizsgálta az online sajtó helyzetét. Így
- hozzáférhetőség terén 25-ből 21 pontot,
- a tartalmak szabadsága terén 35-ből 24 pontot,
- a felhasználói jogok biztonsága terén pedig 40-ből 25 pontot adtak Magyarországnak.
A jelentésben több problémát is felsoroltak, amely az elmúlt egy év során hatással volt az online sajtó helyzetére. Többek között kiemelték a Pegasus-botrányt, amely során fény derült arra, hogy az izraeli kémszoftverrel többek között kormánykritikus újságírókat és fotósokat is lehallgattak.
Megemlítik azt is, hogy a kormány több mint másfél éve tartja fenn a járvány miatt elrendelt rendkívüli jogrendet, amely a hatóságok számára lehetővé teszi azt, hogy rémhírterjesztésnek nevezzék és büntetést szabjanak ki akár a kormánykritikus internetfelhasználókra is.
Emellett a riportban megemlítették azt is, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) megbírságolta a magyar Forbes magazin kiadóját amiért a 2019 szeptemberi, legnagyobb családi vállalkozásokat összeszedő listájukban írtak által megsértették a GDPR-rendeletet.
Ahogy beszámoltak arról is, hogy májusban vádat emeltek az ellen a férfi ellen, aki terheléses támadást indított a kormányzati honlap ellen 2020 szeptemberében.
A Freedom House egyébként a 2020 májusában kiadott jelentésében kimondta azt is, hogy Magyarország 2019-ben átcsúszott a félig szilárd demokráciák sorából a hibrid rezsimek közé, ahol ugyan választásokat még tartanak, de törékenyek a demokratikus intézmények, és csorbulnak a politikai és polgári szabadságjogok.
(Freedom House/Index nyomán)
