Orbánék is pontosan tudják, hogy baj van, de nem akarják, hogy a lakosság bepánikoljon.
A gazdaság vezető szereplői többnyire politikai megrendeléseket teljesítenek, de mivel a demokráciában a hatalomnak szüksége van a gyors gazdasági növekedés okozta legitimációra, ehhez a vágyak megfogalmazása, azok elhitetése, folyamatos korrekciója lett az eszköz – jelentette ki Csaba László közgazdász, egyetemi tanár a Népszavának adott szombati interjújában.
Valóban fantasztikus lesz 2025? Csaba László úgy látja, nem igazán
Mint ismert, Orbán Viktor egyenesen „fantasztikus” évet jósolt 2025-re, ám a miniszterelnök azt már nem árulta el, hogy miért gondolja ezt. Az objektív gazdaság mutatók ugyanis nem kimondottan indokolják az optimizmusát: az ipari termelés durván visszaesett, a forint árfolyama történelmi mélyponton, az EU-s forrásokat elveszítettük, az infláció a kormányzati propaganda ellenére továbbra is nálunk az egyik legmagasabb, de a lakásárak is Magyarországon emelkedtek leginkább egész Európában, amely súlyos lakhatási válságot idézett elő.
„Mondjuk úgy, hogy én is azt szeretném. Reméljük az egészsége kinek-kinek rendben lesz, és a klímakatasztrófa is elkerül bennünket”
– mondta gunyorosan Csaba László arra a felvetésre, hogy valóban fantasztikus évünk lesz-e 2025-ben. Hozzátette: ami a „gazdasági fordulatot” illeti, és 3-4 százalékos gazdasági növekedést jövendöl, annak
nem igazán látja a feltételeit (!).
A közgazdász állítását alátámasztva közölte: az elmúlt évi beruházások jelentősen visszaestek, elmaradt a fogyasztás növekedése is, emelkedtek a reálbérek, de mégsem fogyasztottunk.
A kormány is tudja, hogy baj van, de nem akarják, hogy kitörjön a pánik
„Ezt a jelenséget nevezi a gazdasági csúcsminiszter, Nagy Márton magyar paradoxonnak, mert költhetnénk de inkább a fogunkhoz verjük a garast. Ennek egyértelmű oka a bizonytalanság. Vagyis a megtakarításokat nem a kamatráta, hanem a bizalmatlanság vezérli. Félnek az emberek a munkájuk elvesztésétől, a növekvő áraktól, a kórházi várólistáktól, az emelkedő tandíjaktól”
– sorolta, majd megjegyezte: a helyzet rendkívül bizonytalan, és ilyenkor az előrelátó ember nem költi el a biztonságot nyújtó megtakarításait,
csak azért, hogy a kormánynak legyen adóbevétele.
„A tapintható bizalmatlanság mögött pedig a gyenge gazdasági teljesítmény áll”
– húzta alá. Mint elmondta, az emberek valóban érzik, hogy nagy a baj, a kormányzati „repülőrajt„-ra vonatkozó lózungok, pedig kizárólag azt a célt szolgálják, hogy egy ideig megnyugtassák a lakosságot. Magyarul: ég a ház!
„Azt természetesen nem mondom, hogy az összeomlás szélén állunk. Voltunk mi már rosszabb helyzetben is, hisz a rendszerváltás idején a fizetésképtelenség határán lebegtünk. Az idén ezzel szemben még növekedni is fog a gazdaság. Nem úgy, ahogy a kormány jósolja, de az állam elindított néhány nagyberuházást, és támogat egynémely kínai és német befektetőt.
Ezenkívül emelik a minimálbért, lesz 13- havi nyugdíj. Azt hiszem, hogy az a bénító bizonytalanság, ami az elmúltat jellemezte, az lassan elmúlik majd. Arra azonban aligha lehet számítani, hogy eljött az idő, amikor lecserélhetjük a konyhabútort vagy a háztartási gépeket, netán az autót. Szerintem nem is várható, hogy a belföldi fogyasztás önmagában növekedési pályára tudja állítani a magyar gazdaságot. Holott ez lenne a miniszterelnök fixa ideája.
Ez aligha következhet be”
– részletezte a professzor.
Ötezer milliárd fejlesztési pénzt füstöltek el Orbánék a semmire
Csaba László úgy látja, semmilyen jelét nem lehet érzékelni a „repülőrajt”-nak a magyar gazdaságban. Jelezte, hogy ugyan vannak állami beruházások is, de a visszafogás jóval több. Maga Lázár János viccelődött azzal, hogy ő fejlesztési miniszternek szegődött, ehhez képest százszámra függeszti fel az állami fejlesztéseket – mutatott rá.
„Az elmúlt években ötezer milliárd forintnyi fejlesztési terv ment füstbe.
Most én attól nem esem kétségbe, hogy nem lesz nálunk mini-Dubaj, vagy csak később épül meg a Galvani híd. De az egyértelműen látható, hogy az állam – hiába mondja – nem tud dinamikus fejlődést előidézni. Főleg, ha ilyen svunggal visszafejleszt”
– közölte.
Donald Trump és Ukrajna
Arra pedig nem számít, hogy Donald Trump valóban képes lenne betartani a választási ígéretét, miszerint 24 órán belül békét teremtene Ukrajnában. Ugyanakkor megjegyezte, a tűzszünetről szóló alku nem reménytelen, bár az inkább lenne káros számunkra, mint hasznos.
„Arra elegendő lenne arra, hogy a helyreállítás elkezdődjön. Emlékeztetnék rá, hogy Izrael és Jordánia között évtizedekig nem volt béke, de tűzszünet alatt megindult a munka, az emberek átjártak dolgozni a másik országba. Ha tehát a tűzszünet megfelelő garanciákkal létre jönne, akkor megindulhatna a károk felszámolása.
Nincs kétségem, hogy a nyugati és kelet európai építőipar percek alatt újjáépíthetné Ukrajnát, de ez leginkább a német és svéd iparnak hozna konjunktúrát, a magyarnak már csak politikai okból sem. Egyébként információk szerint a tervek már el is készültek, megvan a finanszírozó csapat is.
Mindössze arra kéne garancia, hogy amit reggelre felépítenek, azt estére ne bombázzák le. Egy ilyen egyezség jelenthetne hajtóerőt a magyar ipar számára, ahogy anno a német egyesítés is jelentős gazdasági lökést adott a térség országinak; ha nem is az idők végezetéig, de lehetne növekedni. De erre azért még nem csinálnék gazdasági tervet. Szerintem legközelebb majd a választás évében lehet nagyobb növekedés, de ez csak év végén derül ki, választani viszont tavasszal fogunk”
– magyarázta.
Az egymillió forintos átlagfizetésről szóló meséről
A kormányzat által beígért egymillió forintos bruttó átlagbérről elmondta: ez egy több éves vállalása a kormánynak, amely meglehetősen ambiciózus célkitűzésnek tekinthető. A szakember szerint ezt abban a hiszemben fogalmazták meg, hogy Magyarországon akkor is tudnak nőni a bérek, ha a termelékenység nem emelkedik.
„No, ez nem igaz.
Tudjuk jól, hogy a gazdaság termelékenysége az elmúlt évtizedben évi mindössze 1 százalékkal nőtt, ami jobb, mintha csökkent volna, de az 1 százalékos termelékenység meghatározza, hogy az infláció növekedése nélkül milyen valóságos béremelést lehet végrehajtani”
– hívta fel a figyelmet, hozzátéve: az emberek nem hülyék, a biztatástól aligha kezdenek nagy költekezésbe, inkább maradnak óvatosak.
15 évnyi leszakadás írható Orbán Viktor számlájára
Arra kérdésre, hogy mire lett volna elég az elmúlt 15 év, ha jó döntéseket hoznak a gazdaság fejlesztésére vonatkozóan, úgy fogalmazott:
„Nézze, Svájc nem lehetnénk, de a fogyasztással összefüggő nagyon negatív rekordok nem léteznének, az bizonyos. Az elmúlt 15 évben sokat léphettünk volna előre, megalapozhattuk volna gyerekeink jövőjét.
Ennyi idő a szomszédos országoknak elegendő volt arra, hogy egy ligával feljebb lépjenek.
A csehek a szlovákok még nem zárkóztak fel, de sok szempontból előttünk járnak, lassan már Románia is, ahogy Észtország is, amely ma az információs technológia alkalmazásában Európa-bajnok. Pedig korábban Lettországgal együtt az orosz birodalom perifériája volt.
Viszont, amíg a többiek előre vágtattak, mi helyben maradtunk.
Sajnos, Bulgáriával és Szerbiával vagyunk egy ligában. Korábban éllovasok voltunk, azóta csak helyben járunk, ami egyenlő a lemaradással. Ez a helyben járás nem volt eleve elrendelve.
Nem mondom, hogy 15 év alatt egy nemzet süllyedt el, de kihagyott lehetőségek sora van mögöttünk.”
Kapcsolódó:
Mi a frászt művelnek? Rogán Antalék szerint a magyar gazdaság „lenyomta” Németországot
Óriási lármát csapott Szijjártó hajnalban: Meghökkentő hírek jöttek a magyar gazdaságról (+videó)
Kártyavárként omlik össze Orbán nagy álma: Krízis fenyegeti hazánkat az akkumulátorgyárak miatt
Meghalt a forint pénteken: Kritikus mélypontra ütötték a magyar fizetőeszközt Orbánék
