Mutatjuk, mire kell számítani!
Elkezdődött az új év, amely Orbán Viktor miniszterelnök szerint egészen „fantasztikus” lesz. Így pedig ki is derült, hogy Magyarország elbukott több mint 400 milliárd forint EU-s támogatást, de január 1-jével jönnek az új szabályok is. Innentől kezdve lakásra lehet majd elkölteni a nyugdíjra félretett megtakarításokat, több adót is megemeltek, de a napelemesek is számos új szabályozásra készülhetnek.
Kapcsolódó: Orbánék újévi „ajándéka”: Pár óra múlva egymilliárd eurót bukunk miattuk
Mire lehet számítani a „fantasztikus” 2025-ben?
Mint ismert, a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a 21 pontos gazdasági akciótervével kívánná fellendíteni a vergődő magyar gazdaságot, amelynek egyik kiemelt fókuszterülete lenne a lakáspolitika.
SZÉP-kártya
Új intézkedésként a SZÉP-kártyára érkező összegek felét lakásfelújításra is fel lehet használni, 2025-től pedig az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat is lakáscélra fordíthatják az érintettek. A kormány azt reméli, hogy ezzel további forrásokat tudnak bevonni a gazdaságba, azonban fontos megjegyezni, hogy
a nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználására kizárólag 2025-ben nyílik lehetőség
– hívta fel a figyelmet a hvg.hu.
Változnak a Babaváró hitel igénylési feltételei
Az új kormányzati intézkedések értelmében a korábbi átmeneti kedvezmények közül megszűnik, hogy a Babaváró hitelt az anya 41 éves koráig lehetett igényelni. Az új felső korhatár 35 év lett, nem pedig 30 év, ahogy azt korábban ígérték.
Munkáshitel, minimálbér, „nyugdíjemelés”
A kormány döntött a munkáshitel bevezetéséről is. Ez egy kamatmentes, tíz éven belül visszafizetendő hitel lenne, amelyet a 17-25 év közötti szakképzésben tanulók és érettségi után munkába álló fiatalok vehetnek igénybe, akik nem jogosultak diákhitelre.
A minimálbér bruttó összege 266 800 forintról 290 812 forintra, a garantált bérminimum pedig 326 000 forintról 348 820 forintra nő. Ez számos juttatás és adó mértékét is érinti, mivel ezek automatikusan követik a minimálbér változását.
A nyugdíjak 3,2 százalékkal emelkednek, amelyet az idei infláció becsült mértékéhez igazítottak.
Jönnek az újabb adóemelések
Januártól a dohánytermékek jövedéki adója 8 százalékkal, a cégautóadó pedig 20 százalékkal emelkedik.
Bevezetésre kerül továbbá az úgynevezett
„inflációkövető adóemelés” is,
amely alapján évente, az előző év júliusi infláció mértékével növekednek bizonyos adók, például az üzemanyag, alkohol, gépjárműadó és regisztrációs adók.
A szobakiadók átalányadója jelentősen nő Budapesten, ahol az átalányadó szobánként 38 400 forintról 150 ezer forintra emelkedik (!).
Egy különadók megszűnnek, például a gyógyszergyártás és a távközlés szektorra kivetett terhek, míg a globális minimumadó előlege már 2025-ben érinteni fogja a vállalkozásokat.
Közlekedés és parkolás
A közlekedésben jelentős változások lépnek életbe: januártól az újonnan forgalomba helyezett tölthető hibridek után gépjárműadót, regisztrációs adót, valamint cégautóadót is fizetni kell majd. A terhek alól kizárólag a tisztán elektromos autók mentesülnek.
Szintén változás, hogy a BKK járatain a saját bérlettel rendelkező utasok 2025-től ingyen szállíthatnak kerékpárt és kutyát. A parkolás terén számos kerületben emelkednek a parkolási díjak, a Mol Bubi bérlési díja pedig január 7-től 50 forint/percre változik.
Tovább nő a tb is
A tb-hozzájárulás összege szintén tovább emelkedik januártól: azoknak, akiknek nincs biztosítási jogviszonyuk, vagyis nincs munkahely, hanem saját maguknak kell befizetniük a pénzt,
az eddigi 11 300 helyett 11 800 forintot kell fizetniük havonta.
Lakhatás
Az új évtől a napelemes háztartások számára új lehetőség nyílik: többletenergiájukat a hivatalos átvételi árnál magasabb piaci áron értékesíthetik. Január 15-ig pályázhatnak a Napenergia Plusz Program keretében kínált támogatásokra.
Jelentősen drágulni fog a banki ügyintézés is
Szinte minden magyar háztartást érint, hogy lejárt a határidő, amely eddig megakadályozta a bankokat abban, hogy a megemelt pénzügyi tranzakciós illetéket áthárítsák a lakossági ügyfelekre. Január 1-jétől elsőként az OTP módosítja a számlaköltségeket, de február közepéig
az összes hazai bank követni fogja ezt a gyakorlatot.
Digitális változások
Január 16-tól kötelezővé válik a kétfaktoros azonosítás az Ügyfélkapun. Ez biztonságosabbá teszi a rendszert, ugyanakkor jelentősen megnehezíti a könyvelőirodák munkáját is, mivel az ügyfelek a régi jelszavakkal már nem léphetnek be a rendszerbe.
Új TEÁOR-kódok
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) frissíti a TEÁOR-kódokat, amelyeket minden gazdasági szervezet számára újraosztanak. Az érintettek fél éven belül kérhetik a besorolás módosítását, ha nem értenek egyet az új rendszerrel.
