Óriási lármát csapott Szijjártó hajnalban: Meghökkentő hírek jöttek a magyar gazdaságról (+videó)

Nem aprózta el.

Szijjártó Péter: 2024 volt a magyar gazdaság második legeredményesebb éve

A tavalyi a magyarországi gazdaságtörténet

második legeredményesebb éve volt a beruházásösztönzés szempontjából,

a 2024-ben kötött megállapodások alapján 4000 milliárd forintnyi új beruházás érkezik hazánkba – állította Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető azt hangoztatta, hogy az utóbbi éveket „a veszélyek és a válságok jellemezték, amelyek hatásai rendre begyűrűztek a gazdaságba is”.

„Fegyveres konfliktusok, terrorfenyegetések,

egészségügyi válság

– mind-mind rendkívüli nehézségeket okoztak a világgazdaság szereplőinek”

– mondta.

Kifejtette: szerinte mindennek nyomán új világgazdasági korszak kezdődött, és a változások rendkívül éles globális versenyt indítottak be a beruházásokért. Márpedig szavai szerint azt, hogy mely országok kerülhetnek az új éra győztesei közé, főképp az döntheti el, hogy kik tudják magukhoz vonzani a legfejlettebb technológiájú beruházásokat. Megjegyezzük a szakértők nem tekintik „legfejlettebb technológiának” az a ázsiai összeszerelő üzemek létrehozását.

„És ebben a versenyben Magyarország a rendkívüli nehézségek ellenére is kiválóan teljesített a tavalyi évben is (…)

2024 a hazai gazdaságtörténet második legeredményesebb éve lett beruházásösztönzési szempontból”

– jelentette ki Szijjártó Péter.

Hozzátette: a kormány hetvenhét vállalattal kötött megállapodást új beruházásokról, amelyek összesen 4000 milliárd forintnyi értéket jelentenek. Arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy ezek valóban értéket jelentenek-e, de erről már nem beszélt.

Szijjártó Péter üdvözölte, hogy ezeken belül a legtöbb beruházási projektet magyar cégek hajtják végre, huszonhárom vállalattal sikerült megállapodni, ami szerinte „példátlannak számít”. Szintén példátlannak számít, hogy az Egyesült Államok szankciós listára tette a magyar kormány második emberét, Rogán Antalt, de erről sem beszélt.

„A gazdasági semlegesség stratégiája is működik, sőt igazából egyedül az működik, hogyha végignézünk a világon”

– mondta. Arra nem tért ki, hogy miért is működik „a gazdasági semlegesség stratégiája”, amikor a forint történelmi mélyponton van, a gazdaság pedig recesszióban.

Azt mondta, a legnagyobb beruházási volument a hét érintett kínai vállalat képviseli, ezek a teljes beruházási érték felét teszik ki, de dél-koreai és japán cégek is hoztak döntést új nagyberuházásokról.

„Az összberuházási érték

kis híján 80 százalékát a Kína–Dél-Korea–Japán hármas hozta Magyarországra.

Gondoljunk bele, ha engedtünk volna a nyomásnak, ha meghajoltunk volna a támadások súlya alatt, és nem hajtottuk volna végre a keleti nyitás stratégiáját, nem vágtunk volna bele a gazdasági semlegesség stratégiájába, hogyha engedtük volna, hogy elvágjanak minket a keleti beruházásoktól, akkor sok ezer munkahely és sok milliárd eurónyi beruházás más országokba ment volna”

– fogalmazott.

„De a gazdasági semlegességet mutatja az is, hogy a negyedik legtöbb beruházást a németek, az ötödik legtöbb beruházást az amerikaiak, míg a hetedik legtöbb beruházást a svájciak hozták Magyarországra a tavalyi esztendőben”

– tette hozzá.

„Így a szélrózsa minden irányából érkeztek vállalatok, amelyek modern technológiát hoztak, és amelyek

új munkahelyeket teremtettek Magyarországon

– mesélte Szijjártó.

Tudatta: továbbra is a járműipari és az elektronikai beruházások „adják a gerincét” (sic!) az új beruházásoknak, de az élelmiszeripar feljött a harmadik helyre, és tizenkilenc olyan, magas hozzáadott értékű projektről is megállapodás született, amelyek nyomán üzleti szolgáltatóközpontok, informatikai beruházások vagy kutatás-fejlesztési tevékenységek érkeznek hazánkba.

„Tehát a magyar gazdaság dimenzióváltásában is tudtunk egy jelentőset előrelépni”

– fogalmazott a miniszter.

Végezetül kitért rá: szerinte már a múlté az országon belüli kelet-nyugati egyensúlytalanság, ugyanis Borsod-Abaúj-Zemplén és Komárom-Esztergom vármegye végzett az első helyen, miközben a kormány „nagy erőkkel dolgozik” a délnyugat-magyarországi térség fejlesztésén is, amit jól mutat, hogy Baranyába is érkezik három új beruházás a tavalyi megállapodások eredményeként.

„Tehát 2024 minden idők második legsikeresebb esztendeje lett

a beruházásösztönzés szempontjából, köszönhetően annak, hogy a gazdasági semlegesség stratégiáját elkezdtük végrehajtani”

– értékelt a tárcavezető.

Videó:

(Szijjártó Péter/Facebook)

Valódi Hírek