Fél év alatt nem lehet mindent megvalósítani – mondta Bóka János.
Az Európai Bizottság egyértelműen politikai jellegű testületként működik, akár a tagállami akarattal szembehelyezkedve is a saját politikai agendáját képviseli – állította az európai uniós ügyekért felelős miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Úgy véli, SZINTE minden területen sikerült eredményt elérni
Bóka János azt mondta, „szinte minden olyan területen, amelyet a magyar uniós elnökség prioritásként jelölt meg,
sikerült érdemi előrelépést elérni”.
Azt nem tudjuk, mi történt volna akkor, ha nem sikerült volna az „érdemi előrelépés”, de Bóka János szerint a siker egyrészt köszönhető az együttműködésnek az előző belga és spanyol elnökséggel, másrészt annak is, hogy felvették a kapcsolatot a magyar elnökséget követő lengyel–dán–ciprusi trióval is. Az elindított kezdeményezések folytatódhatnak, hiszen
fél év alatt nem lehet mindent megvalósítani
– magyarázkodott.
Bóka János: Európa van versenyképességi válságban
A tárcavezető úgy fogalmazott: a versenypiac jövőjéről szóló Letta-nyilatkozat és az unió versenyképességével foglalkozó Draghi-jelentés elég jól leírta, hogy „az Európai Unió (EU) súlyos versenyképességi válságban van”. A magyar gazdaság pedig recesszióba zuhant az ő „kormányzásuk” miatt, de erről már nem beszélt Bóka János.
„Az EU veszített nemzetközi piacaiból, csökkent részesedése a világ összjövedelmének előállításából, kereskedelmi háborúkat folyat, emellett az európai zöld politikát európai iparpolitika nélkül kívánta megvalósítani”
– mondta, hozzátéve, szerinte ezek a több mint egy évtizede zajló folyamatok ahhoz vezetnek, hogy az EU elveszíti növekedési lehetőségeit, a munkahelyek nem lesznek fenntarthatók és a bérek sem lesznek versenyképesek.
Bóka János elárulta, mi kellett a változáshoz
„A változtatáshoz szükség volt arra, hogy az uniós vezetők maguk is kijelentsék, hogy a problémával a legfelsőbb politikai szinten kell foglalkozni, az elkövetkező öt évben az EU intézményeinek figyelmét erre a területre kell összpontosítani”
– mondta.
Nagy politikai teljesítménynek értékelte, hogy megszületett a Budapest-nyilatkozat, az EU állam- és kormányfőinek konszenzusos politikai nyilatkozata, amely konkrét feladatokat tűz az EU intézményei elé. Például azt, hogy az elkövetkező fél évben 25 százalékkal kell csökkenteni az EU gazdasági szereplőit terhelő jelentéstételi kötelezettségeket, a túlszabályozást, és lépéseket kell tenni az unióban tapasztalható, a versenyképességet gátló magas energiaárak csökkentésére.
Mi a „legnagyobb eredmény”?
Közölte: emellett kiemelt figyelmet kell élveznie a belső piac kiteljesítésének, a bank- és tőkepiaci unió létrehozásának, egy új kereskedelempolitika kidolgozásának, továbbá
„minden területen átívelő figyelmet kell kapnia a versenyképességnek”.
„Ez a magyar elnökség legnagyobb eredménye, amely a következő évekre meg fogja határozni az uniós intézmények működését”
– jövendölte Bóka János.
Szerinte hanyatlik Európa
A miniszter szerint az EU versenyképességének hanyatlása jelentős mértékben az unió és az európai intézmények „elhibázott politikai döntéseinek” tudható be, és az előrelépéshez elengedhetetlen visszatekinteni a hibás politikai döntésekre – figyelmeztetett.
Ezek közé sorolta, hogy az európai kereskedelem- és vámpolitika az elválasztáson, az elszigetelésen és a blokkosodáson alapult, ami jelentősen csökkentette az EU gazdasági potenciálját szerinte, továbbá azt is, hogy a zöld átmenetet az európai ipari szereplőkkel konfliktusban és az európai mezőgazdasággal harcolva valósították meg.
Bóka János
kérdésesnek nevezte,
hogy azok az uniós intézmények és vezetők, akik maguk is hozzájárultak a jelenlegi helyzet kialakulásához, képesek lesznek-e kivezetni az EU-t ebből a válságból.
„A változás érdekében az EU tagállamainak és polgárainak folyamatos nyomást kell gyakorolniuk az európai intézményekre”
– szólított fel, megjegyezve, a Budapest-nyilatkozat is egy ebbe az irányba tett lépés.
Kitért rá: azokat a „jogállami standardokat”, illetve a jogszerűség alapvető követelményeit – mint az objektivitás, pártatlanság és a tagállamok egyenlősége –, amelyeket az Európai Bizottság nagy előszeretettel szokott számon kérni a tagállamokon, a tagállamok is kérjék számon az európai intézmények működésén.
E területen néhány kezdeti lépést sikerült tenni, de az európai intézmények „merev ellenállásába” ütköztek – fogalmazott Bóka János.
A miniszter szerint az Európai Bizottság az elmúlt tíz évben egyértelműen politikai jellegű testületként működött, amelyik a saját politikai agendáját igyekszik érvényesíteni, akár a tagállami akarattal szembehelyezkedve is.
„Mindezt teszik az európai alapszerződések »rendkívül rugalmas értelmezésével«, ami a jogszerűség próbáját csak »némi rásegítéssel« állja ki”
– vélte Bóka János.
Bóka János szerint ezt kell tennie az EU-nak a „hatékony működéshez”
Hangoztatta: az EU hatékony működéséhez vissza kell térni „az alapszerződések betűjéhez és szelleméhez”, illetve ahhoz, hogy az európai intézmények az általuk gyakorolt hatáskörökre szorítkozzanak, és a közösen meghatározott feladatokat a tagállamokkal együtt és ne a tagállamok ellenében hajtsák végre.
Az Erasmus-ügyről is beszélt
Bóka János „szomorú”-nak és „aggodalmat keltő”-nek nevezte az Erasmus-ügyet, amely szerinte rámutat az EU működésének „valamennyi diszfunkciójára”. A kiindulópontnak az egyik „jogállamiságinak nevezett eljárást” jelölte meg, amely az uniós forrásokhoz, illetve programokhoz való hozzáférések korlátozásán keresztül igyekszik a magyar kormányt bizonyos politikai pozíció felvételére rákényszeríteni – állította.
„Ennek egyedüli célja a politikai nyomásgyakorlás; semmi köze nincs az uniós források vagy az európai alapértékek védelméhez”
– tette világossá álláspontját Bóka János.
Megjegyezte: ennek a politikai küzdelemnek – amelynek az EU alapszerződései szerint nem is lenne helye (?) – estek túszul a magyar hallgatók, kutatók és intézmények „egy nyilvánvalóan jogellenes és nyilvánvalóan diszkriminatív bizottsági és tanácsi döntésnek köszönhetően”.
„A magyar kormány eddig is minden politikai és jogi eszközt igénybe vett a diszkriminatív helyzet felszámolása érdekében, és ezt teszik a jövőben is annak érdekében, hogy a magyar diákok és kutatók hozzájussanak az őket megillető forrásokhoz és programokhoz”
– zárta Bóka János.
(MTI nyomán)
