A paksi projekt és a Budapest–Belgrád-vasútvonal kapcsán támadt megdöbbentő ötletük.
Orbán Viktorék a Paks II és a Budapest–Belgrád-vasútvonal kivitelezési munkáit végző cégek „speciális munkaerőigényének mielőbbi biztosíthatósága érdekében” egyszerűsítené a harmadik országból érkező munkavállalók alkalmazását. Mindez egy, már a parlament asztalán fekvő törvényjavaslatból derült ki a Népszava részletezése szerint.
A dokumentumot formailag a Vállalkozásfejlesztési Bizottság nyújtotta be a munkavédelmi törvényhez, ám a gyakorlatot górcső alá véve az mögött a kabinet állhat.
A kormány tehát egyszerűsítené az Európai Unión kívülről érkező vendégmunkások alkalmazását a két beruházás kapcsán. Az érintett dolgozók egyszerűsített eljárásban kaphatnának munkavállalási célú tartózkodási engedélyt, amely 5 évig lenne érvényes. A bevándorlási törvény mellesleg azt mondja ki, hogy a hasonló engedély az érintett projekt befejezéséig, de legfeljebb 3 évig érvényes, azaz ennyi időre jogosít fel magyarországi tartózkodásra.
Orbánék friss javaslata az alkalmazottak családjára is kitér, ők is egyszerűsített eljárásrend keretében kérhetnének tartózkodási engedélyt.
Mi a helyzet a Budapest–Belgrád-vasútvonallal?
Korábban már beszámoltunk a gyermekét egyedül nevelő Szilviáról, akinek a Budapest–Belgrád-vasútvonal „korszerűsítése” miatt kellett elhagynia XXIII. kerületi otthonát.
Októberben egy hasonló esetről érkezett hír. A Kelebián élő Bozsákovics Antal Györgyné, Jutka mama – így ismeri őt mindenki a településen – otthonát a MÁV kisajátította a vasúti beruházás miatt.
Kelebián mellesleg még további 5 ingatlant vett el a hazai vasúttársaság a tulajdonosoktól, mert azok útjában voltak az építkezésnek. Makai Katalin könnyeivel küszködve mesélt arról, hogy korábban lányaival választotta ki az ingatlant, amelyet azóta már le is dózeroltak.
Aleksandar Vučić szerb elnök nemrég elárulta, reményeik szerint „magyar barátaik” 2025 végéig, vagy legkésőbb 2026 februárjáig, márciusáig végeznek az itteni oldalon a Budapest–Belgrád-vasútvonal munkálataival.
Szerbia 2024 végére teljesíti az építkezés ráeső részét – osztotta meg a balkáni ország elnöke. A politikus nyilatkozata azért is érdekes, mert korábban azt közölte, valószínűleg 2026 nyarára készül el a beruházás.
Kapcsolódó: Orbán legfontosabb bázisa fordult a miniszterelnök ellen a kínai szerelemprojekt miatt
Mi a helyzet a paksi beruházással?
Szijjártó Péter március végén az oroszországi Szocsiba utazott az atomexpóra, hogy a paksi beruházásról tegyen nagyívű bejelentést.
Kapcsolódó: Szijjártó végképp megadta magát: Itt a drámai bejelentés
A külgazdasági és külügyminiszter még február elején beszélt részletesen az építkezésről. A tárcavezető többek között azt is megosztotta, hogy folynak a talajszilárdítási munkálatok, amelyekkel várhatóan a jövő év közepére végeznek.
Ezzel párhuzamosan elkezdődött azoknak a létesítményeknek a kialakítása, amelyek az úgynevezett első beton öntéséhez lesznek szükségesek. A tervek szerint 2024 végéig erre sor kerül majd – árulta el akkor Szijjártó.
Kapcsolódó: Szinte táncot járt örömében Szijjártó Péter, amikor kibukott egy kínos részlet a paksi beruházásról
Orbánék törvényjavaslatáról
A paksi beruházás tekintetében az 5 évre szóló tartózkodási engedély nem meglepő, a Budapest–Belgrád-vasútvonal esetében azonban igen. Ahogy a szerb elnök is említette, reményeik szerint rövidesen véget érnek a munkálatok a magyar oldalon is. Ennek fényében egyelőre nem világos, hogy miért lenne szüksége a beruházáson dolgozó, harmadik országból érkező munkavállalónak ilyen hosszú időtartamra szóló tartózkodási engedélyre.
A Népszava részletezése szerint a vasúti beruházás esetében kínai állampolgárokról, amíg a paksi projektnél orosz állampolgárokról lehet szó. Mint rámutattak,
a kormány javaslata komoly nemzetbiztonsági kérdéseket is felvet.
Kapcsolódó:
Itt vannak a számok: Kiderült, mennyi ázsiai vendégmunkást csődítettek Magyarországra Orbánék
