Különös közlendője akadt a tárcavezetőnek.
A legszigorúbb biztonsági és környezetvédelmi előírások mellett zajlik a paksi bővítés, a két új blokkot kettős vasbeton fal veszi majd körül, amely a legdurvább külső behatásoknak is ellen tud állni – közölte Szijjártó Péter hétfőn Budapesten.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának meghallgatásán beszámolt egyebek mellett a paksi beruházás állásáról is, üdvözölve, hogy immár a projekt látható fázisa zajlik.
„A két új blokk abszolút úgynevezett Fukusima-álló lesz, ami azt jelenti, hogy kettős vasbeton fal, vagyis
dupla falú hermetikus védőépület veszi körül a nukleáris létesítményt,
tehát minden külső behatásnak, a legdurvábbaknak és robbanásnak, vagy akár egy repülőgép rázuhanásnak is ellen tud állni”
– fogalmazott.
Tájékoztatása szerint jelenleg a talajelőkészítéssel kapcsolatos munkák folynak a területen, de megvan már több épület építési engedélye is, megkezdődött a hosszú gyártási idejű berendezések építése, illetve egy német-amerikai vegyesvállalat dolgozik a résfalazáson.
„Szeretném önöket biztosítani arról, hogy a legszigorúbb előírásoknak, biztonsági és környezetvédelmi előírásoknak felel meg mindaz, ami Pakson történik”
– mondta Szijjártó.
Közölte, hogy 94 magyar cég mellett amerikai, francia, német, svéd és osztrák társaságoknak van alvállalkozóként szerződésük egyelőre az építkezésben.
„Nem tudom, hogy meg kell-e ismételnem az országokat és azok geográfiai orientációját”
– tette hozzá.
A tárcavezető úgy nyilatkozott, hogy a versenyképesség javításának és a környezet védelmének kéz a kézben kell járnia egymással, mivel ezen egyensúly megbontása bármilyen irányba több kárt okozna, mint hasznot. Emlékeztetett, hogy a nemzeti energia- és klímaterv alapján az üvegházhatású gázok kibocsátásának legalább 50 százalékkal kell csökkenni 2030-ig az 1990-es adatokhoz képest: ennek mértéke jelenleg 32 százalék.
„Húsz olyan ország van a világon, amely képes volt úgy növelni a GDP-jét, hogy közben csökkentette a károsanyag-kibocsátását”
– részletezte Szijjártó.
Mint mondta, a zöld átmenet végrehajtása során is szavatolni kell az energiaellátás biztonságát – szerinte ehhez a zöld ügyet nem szabad politikai és ideológiai kérdésként kezelni.
Emellett megosztotta ,hogy a villamos energia még meghatározóbb szerephez fog jutni, így
50 százalékkal bővülhet 2030-ig az Európai Unió tagállamainak átlagos áramfelhasználása.
A miniszter komplex kérdésnek nevezte, hogy miként lehet olcsón, biztonságosan, fenntartható módon, továbbá nagy mennyiségben oly’ módon villamos energiát előállítani, hogy azáltal minél inkább függetlenedni lehessen a nemzetközi energiapiac elképesztő ármozgásaitól.
„E négy szempont kielégítésére kizárólag a nukleáris energia alkalmas”
– közölte, majd hozzáfűzte: az Európai Unióban erről nagy viták folynak.
A tárcavezető elmondása szerint Magyarországon napjainkban a villamosenergia-előállítás 65 százaléka már karbonsemleges, ami 80 százalékban az atomenergiának köszönhető. A paksi blokkok 90-91 százalékos kihasználtsággal működnek, a fűtőanyag szállítása folyamatos, az időjárásfüggő termelési módok pedig csak minimális részét tudják kielégíteni a keresletnek a fogyasztási csúcsok idején – sorolta.
Arra is kitért, hogy az atomerőművek teljes életciklusra vetített környezeti lábnyoma nem nagyobb a többi karbonsemleges technológiáénál, a nukleáris reaktorok pedig a legjobb eredményeket hozzák azon a téren is, hogy mennyi termőföldet kell feláldozni egy megawattnyi energia előállításához.
Hozzátette, hogy a paksi bővítéssel évente 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátása és
3,5 milliárd köbméternyi földgáz importja lesz kiváltható.
A tárcavezető érintette a naperőművi kapacitások kérdését is, rámutatva, hogy tavaly sikerült elérni a 4000 megawattos teljesítményt, amely 13 százalékos arány a teljes villamosenergia-termelésen belül, ez pedig – állítása szerint – a három legjobb eredmény között van az EU-ban.
Idén októberig összesen 5400 megawattnyi naperőmű-kapacitás került beépítésre, és ebből több mint 2100 megawattot a kiserőművek tesznek ki – tudatta.
„A 6000 megawattos célt jóval korábban el fogjuk érni, mint azt korábban kitűztük. 2030 volt a cél, ehhez képest már most 5400 megawattnál vagyunk, és így a 2050-es célt is nyugodtan tíz évvel előre lehet hozni, 2040-re”
– jelentette ki.
„Amennyiben végigmegy a nukleáris beruházásunk, és ezzel az ütemmel haladnak a napenergia beruházások is, akkor azt hiszem, hogy a következő évtized elejére elmondhatjuk, hogy szinte 100 százalékban karbonsemlegesen és önellátóan tudunk villamosenergiát biztosítani az ország lakossága és gazdasága számára”
– összegzett Szijjártó Péter.
(MTI)
