Ezt nem lehet tagadni.
A tavalyi év egészét számítva 17,6 százalék lett az infláció mértéke, ami a rendszerváltozás éveit idézi, jelentősen meghaladva az európai értékeket.
„Háromszor akkora, mint amiről a politika szól! Ezt mindenki érzékeli, aki maga végzi a bevásárlását és a pénztárcája szűkös”
– mondta el Csaba László közgazdász, akadémikus a nepszava.hu-nak.
Márpedig ezzel nem dicsekedhetünk, hiszen 2023-ban a reálbérek és a fogyasztás is jelentős csökkenést mutattak, ami egyedülálló az Európai Unióban. Az igazi problémát az jelenti Csaba szerint, hogy
„önkritikát – akárcsak részlegeset is – sem a kormánytagoktól, sem a jegybanki vezetéstől, sem kormányközeli elemzőktől nem hallottunk.
A baj akkor kezdődik, amikor a kormányzat a saját vágyait véli valóságnak vagy nem törődik azzal, hogy ki fizeti a révészt”
– fejtette ki.
Orbán Viktor ráadásul azt kommunikálja, hogy meglennénk az EU-források nélkül is. Azt azonban elfelejti hozzátenni, hogy ennek nagyon komoly ára lenne.
Magyarország kibocsájthat ugyan kötvényeket, ám ezeket utána kamatostul kell visszafizetni, miközben így is recseg-ropog a gazdaság.
Arról, hogy az Orbán-kormány nagyot álmodott és meg akarja szerezni a Budapest Airportot, úgy véli, azért állítják kormányzati körök, hogy a repülőtér részleges nemzeti kézbe vétele stratégiai kérdés, mert nem üzleti, ez az a kategória, ahol az „ár nem számít”.
Ám, ahogy megírtuk, mivel nincs elég pénz a költségvetésben a reptérvásárlásra, az Orbán-kormány újabb 860 milliárd forintos hitelt vett fel amerikai dollárban, miközben már most Magyarország fizeti GDP-arányosan a legtöbb kamatot az államadóssága után az Európai Unióban.
