Egy fontos téma a jelek szerint nem került terítékre.
Mint írtuk, Recep Tayyip Erdoğan török elnök hétfőn Budapestre érkezett, hogy részt vegyen a Magyar–Török Felső Szintű Stratégiai Együttműködési Tanács ülésén, valamint tárgyaljon többek között a védelmi ipari együttműködésről is.
A politikust Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogadta a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. Ezután Novák Katalin köztársasági elnök vitte el egy sétára Erdoğant, aki a Sándor-palotánál, a Neptunusz-kútnál még egy kis aprót is hátrahagyott.
A török elnököt maga Orbán Viktor fuvarozta a Karmelitához, a két politikus pedig
többek között földgázváráslásról, vasútfejlesztésről tárgyalt,
de együttműködési megállapodást is kötöttek a Magyar Nemzeti Levéltár és a török elnöki hivatal levéltárának igazgatósága, valamint a Médiaszolgáltatás- Támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) és a TRT török állami médiaszolgáltató között.
Orbán Viktor a stratégiai együttműködésről szóló dokumentum aláírása után közölte:
„a nagy terv az az, hogy a törökök meg a magyarok együtt lesznek győztesek a 21. században”.
A kormányfő szerint az együttműködésük a diplomácia nyelvén
a legszorosabb baráti, testvéri, valamint politikai együttműködést fejezi ki.
Mint mondta, a két ország a jövőben olyan szorosan akar együttműködni egymással, amennyire csak lehet.
Orbán a török elnökkel közös sajtónyilatkozatában úgy értékelt: ez komoly elköteleződés, amit annak reményében vállalnak, hogy mindaz, amit a török elnök programjában olvashattak – miszerint
a következő száz év Törökországé lesz –, valóra fog válni.
A miniszterelnök szót ejtett arról is, hogy hazánk az uniós elnökség során mindent megtesz majd az EU és a Törökország közötti vámunió modernizálásáért, valamint a vízumliberalizáció ügyéért.
A sajtótájékoztatón az is kiderült, hogy jelenleg körülbelül 500 török vállalat dolgozik Magyarországon, valamint a magyarországi török befektetések száma folyamatosan nő – ezért is kötöttek megállapodást a vasútfejlesztés és a hadiipar területén is.
A kormányfő beszélt még az energiabiztonságról, a szomszédos orosz–ukrán háborúról, a hazai és a török egyetemek közötti együttműködésről,
ám a svéd NATO-csatlakozásról nem,
így a jelek szerint a téma nem került terítékre a találkozón.
A magyar kormány mellesleg hosszú ideje halogatja az északi ország NATO-csatlakozásának ratifikációját. Orbánék megígérték, hogy nem utolsóként bólintanak majd rá a csatlakozásra. Mindeközben azonban a török elnök már a parlament elé terjesztette a skandináv ország csatlakozását.
Az Orbán-kormány szemét mellesleg több dolog is szúrja a svédek csatlakozásával kapcsolatban: a fideszes politikusok a jelek szerint például nagyon a szívükre vették, hogy Svédországban megkérdőjelezték a magyar jogállamiság helyzetét.
(MTI/Nyugati Fény)
