Szinte mindenhol jelentős visszaesést mértek.
2023 októberében az ipari termelés volumene 3,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 2,8 százalékkal csökkent – erősítette meg szerdán kiadott második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Tudatták: a feldolgozóipari alágak
többségében visszaesést mértek,
ugyanakkor a legnagyobb súlyú járműgyártásban, valamint a villamos berendezés gyártásában bővült a termelés volumene.
A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás a 2023. szeptemberinél 0,6 százalékkal kisebb volt – közölték.
Az ipari export volumene 1,8%-kal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 33%-át képviselő járműgyártás kivitele 3,6, a 15%-os súlyú villamos berendezés gyártásáé 3%-kal bővült.
Az ipar belföldi értékesítése
8,7%-kal visszaesett,
a feldolgozóiparé 0,9%-kal nőtt az előző év azonos hónapjához képest.
Az iparon belül döntő (96%-os) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 2, a csekély súlyú bányászaté 29, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 23%-kal
csökkent.
A feldolgozóiparból 13%-kal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 2,8%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, a belföldi értékesítés nőtt, a kivitel csökkent.
Mindössze három alágazatban emelkedett a kibocsátás,
a legnagyobb mértékben, 30%-kal a növényi, állati olaj gyártásában. A legnagyobb (22%-os) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 6,6%-kal visszaesett az előző év azonos hónapjához képest. A többi hét alágazatban 0,9 és 24% közötti mértékben csökkent a termelés – ismertették.
2023. január–október az előző év azonos időszakához képest:
- Az ipari termelés 4,7%-kal csökkent. Az összes értékesítés 60%-át adó külpiaci eladások volumene 2,1, a 40%-ot képviselő hazai értékesítéseké 15,7%-kal kisebb lett.
- A feldolgozóipar tizenhárom alága közül tízben csökkent a termelés, a legnagyobb mértékben, 19,7%-kal a vegyi anyag, termék gyártásában.
Mint megírtuk, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter hétfőn azt jelentette be, hogy véleménye szerint „a hatékony intézkedéseknek és a hazai vállalkozások erőfeszítéseinek köszönhetően már pozitív fordulat zajlik a gazdaságban, így a kilátások is egyre kedvezőbbek”.
- Novemberre 7,9 százalékra szorította vissza a kormány az inflációt;
- szeptemberben „bekövetkezett a reálbérfordulat” (?);
- a hitelminősítők rendre megerősítik hazánk adósságbesorolását és továbbra is befektetésre ajánlják Magyarországot;
- az ikerdeficit megszűnt és újra külkereskedelmi többletet produkál a gazdaság;
- mindemellett pedig a harmadik negyedévben – állítása szerint – megindult a gazdasági növekedése is (?),
- ráadásul (!) a negyedéves növekedés – szerinte – az unión belül a negyedik legmagasabb volt (?)
– sorolta Nagy Márton.
Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a KSH számai nem feltétlenül támasztják alá a miniszter kijelentéseit, ráadásul az EU-s pénzek sem érkeznek egyelőre Magyarországra, továbbá az sem tiszta, milyen gazdasági növekedésről beszél Nagy Márton. Mindez annak ellenére is figyelemre méltó, hogy a kormány Orbán-barát vezetőt választott a KSH élére.
(ksh.hu nyomán)
Kapcsolódó:
FRISS: Nagy Márton valamit bődületesen benézhetett a sikerpropagandájában
FRISS: Nagy Márton gigantikus bejelentést tett az inflációról, de van egy „kis” furcsaság ebben
Váratlan fordulat: Már az unió hivatala is vizsgálja Orbánék legnagyobb stiklijét
