A miniszter úgy értesült, a növekedés az unión belül a negyedik legmagasabb volt.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az előzetesen meghatározott menetrendnek megfelelően hétfőn újra megbeszélést tartott a Bankszövetség képviselőivel – jelentette be keddi közleményében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM).
Az egyeztetésen a miniszter azt hangoztatta, hogy 2023 az „inflációcsökkentés”, 2024 a „gazdasági növekedés helyreállításának” az éve. Hozzáfűzte, a kormány vállalta és teljesítette is, hogy egy számjegyűre szorítja le az inflációt. A hatékony intézkedéseknek és a hazai vállalkozások erőfeszítéseinek köszönhetően pedig már pozitív fordulat zajlik a gazdaságban, így a kilátások is egyre kedvezőbbek – kecsegtetett Nagy Márton.
- Novemberre 7,9 százalékra szorította vissza a kormány az inflációt;
- szeptemberben bekövetkezett a reálbérfordulat;
- a hitelminősítők rendre megerősítik hazánk adósságbesorolását és továbbra is befektetésre ajánlják Magyarországot;
- az ikerdeficit megszűnt és újra külkereskedelmi többletet produkál a gazdaság;
- mindemellett pedig a harmadik negyedévben – állítása szerint – megindult a gazdasági növekedése is (?),
- ráadásul (!) a negyedéves növekedés
az unión belül a negyedik legmagasabb volt (?)
– sorolta Nagy Márton.
A miniszter a gazdasági kormányzásban bekövetkezett változások ismertetése mellett megköszönte a bankok erőfeszítéseit (?) és együttműködését. A tárcavezető azt jósolta: a megfigyelhető gazdasági folyamatok jó alapot biztosítanak ahhoz, hogy jövőre a gazdaság a korábbi évekhez hasonlóan (?) újra dinamikusan, 4 százalékos mértékben növekedjen.
Nagy felhívta a figyelmet, hogy ehhez a fogyasztás bővülésére és a vállalkozások beruházásainak növekedésére van szükség, így szerinte a csökkenő kamatok, a javuló kamatkörnyezet szerepe felértékelődik és kulcskérdéssé válik.
A GFM közleménye szerint a felek abban állapodtak meg, hogy 2024. január 1-jétől kezdődően az újonnan megkötött szerződések esetében az önkéntes kamatplafon mértéke (a THM-re vonatkozólag) az új lakossági lakáscélú hitelszerződések esetében 7,3 százalékra, az új vállalati hitelek esetében pedig egy számjegyűre, 9,9 százalékra csökken.
Ezzel mind a családok, mind pedig a vállalkozások számára 10 százalék alatti hitelkamatok válnak elérhetővé, amely akár több millió forintos megtakarítást is jelenthet számukra a korábbi kamatszintekhez képest. Ráadásul januártól a csok plusz 3 százalékos kamat mellett segíti a családok otthonteremtését, ezzel is hozzájárulva a hitel- és lakáspiac élénkítéséhez, amelynek közvetítésében a kereskedelmi bankok is aktívan részt vesznek – állítja Nagy Márton a közleményében.
A felek megállapodtak abban is, hogy a vállalatokra, kkv-kra vonatkozó kamatstop 2024. április 1-jei kivezetésével, – amely kormányzati döntést a Bankszövetség üdvözli – párhuzamosan a banki önkéntes kamatplafon intézménye is megszűnik, azaz a jövőben a kamatokat a piaci verseny fogja meghatározni – tájékoztatott a GFM.
Megírtuk, hogy már az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) is gyanút fogott a KSH magyarországi inflációs számításaival kapcsolatban. A Reuters arról írt, hogy az EU hivatala tárgyalásokat kezdeményez a KSH-val azzal kapcsolatban, hogy a hivatal éléről minden előzmény nélkül menesztették azt a főosztályvezetőt, aki 27 éven keresztül számította az inflációt Magyarországon.
Mint kiderült, a helyére Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábbi beosztottját, Tréfás Andrást nevezték ki, így pedig nem meglepő, hogy Orbán Viktorék néhány nap leforgása alatt elérték a „bűvös” egy számjegyű inflációt, amely még így is toronymagasan a legmagasabb pénzromlási mutatót jelenti egész Európában.
Mindennek tükrében nehéz hinni Nagy Mártonék jóslatának, a valóság ugyanis a szöges ellentétét mutatja a miniszter vágyálmainak, nem beszélve arról, hogy rendkívül súlyos következményekkel járhat, hogy a kabinet a gazdasági adatokkal is „trükközik”.
(MTI)
