Rádióinterjújában többek között a hazai gazdaság helyzetéről is beszélt.
Péntek reggel megtartotta szokásos rádióinterjúját Orbán Viktor.
A miniszterelnök többek között Ukrajna EU-s csatlakozásáról is szót ejtett. Mint mondta, Magyarország nem egy meglévő döntést vétózna meg, hanem beleszólna a döntéshozatalba. A szomszédos ország csatlakozását a kormány nem tartja időszerűnek, az erről szóló tárgyalások megkezdése
nem esik egybe Magyarország érdekeivel
– részletezte.
Hozzátette: szerinte nem lehet megállapítani, hogy Ukrajna jelenleg birtokában van-e azoknak az alkotmányos jogállami feltételeknek, amelyek megléte elengedhetetlen az uniós tagsághoz. Többek között azt is bizonytalannak ítéli, hogy az ukrán gazdaság beemelése a szabad piacra kedvezően alakulna. Elmondása szerint megkérdezte a magyar gazdákat erről, ők pedig az ukrán gazdaság beemelése ellen vannak.
Emellett beszélt Ukrajna pénzügyi megsegítéséről is. Közölte: Európa vagonszámra küldi a pénzt a szomszédos országnak, hogy győzelmet arasson a fronton, de ez eddig nem sikerült, Orbán szerint pedig kétséges, hogy a helyzeten még több támogatás változtatna.
Megjegyezte: ő azt támogatná, ha egy külön pénzügyi alap jönne létre Ukrajna számára, ebbe pedig minden tagállam akkora összeget tenne bele, amekkorát akar.
Ezzel kapcsolatban szóba hozta a nemzeti konzultációt is, amely elmondása szerint lehetőséget ad majd az állampolgároknak, hogy véleményt alkossanak például Ukrajna támogatásáról.
A konzultációt mellesleg egy focis hasonlattal magyarázta. Mint mondta, sokszor nem elég a 11 ember a pályán, szüksége van egy 12-re is, ez lenne a közönség. Szokásosan egy nehéz csatát emlegetett, amelyet a kormánynak meg kell vívnia, ehhez pedig úgy érzi, szükség van támogatásra.
A szuverenitással kapcsolatban rövid történelmi kitekintés után így fogalmazott: itt vagyunk 1100 éve, tudjuk, hogy kell ezt a területet berendezni, nincs szükségünk arra, hogy ezt más megmondja nekünk. Ismételte a már sokszor emlegetett véleményét, miszerint vannak, akik pénzért a haza egy részét eladnák.
Mint mondta, a szuverenitásvédelemért a Parlamentnek most kell hoznia néhány döntést. Ugyanakkor a kormány által tervezett Szuverenitásvédelmi Hivatalt nagyon kockázatosnak vélik a szakértők, egy uniós biztos szerint
veszélybe kerülnének az emberi jogok.
A hazai gazdaságról Orbán úgy vélekedett, hogy egy bonyolult rendszer, ugyanakkor egyszerű állítások lehetnek igazak rá. Szerinte 2023 volt a legveszélyesebb év hosszú ideje. Idén a magyarok azért dolgoztak, hogy ne legyen rosszabb a helyeztük (?!), hogy megvédjék mindazt amit elértek. A 2024-év reményteljes lesz – részletezte Orbán Viktor.
Friss adatok szerint mellesleg a magyar gazdaság komoly lejtmenetben van: csökkent az építőipar termelése, valamint az ipari termelés volumene is.
A miniszterelnök állítása szerint az infláció jövőre 5-6 százalék körül alakul majd, a bérek 10-15 százalékkal nőnek, ez magával húzza majd a közmunka bérét is, így szerinte az áremelkedés mértékét meghaladja majd a fizetések emelése. Megjegyezzük, az eurózónában már most 2-3 százalékra mérséklődött az infláció.
Továbbá beszélt arról is, hogy a 40 évnél fiatalabbak körében a saját otthonnal rendelkezők száma elérte a 75 százalékot. A nyugdíjakkal kapcsolatban megjegyezte: januárban lesz egy 6 százalékos emelés, februárban érkezhet a 13. havi nyugdíj.
A nyugdíjakkal kapcsolatban mellesleg Varga Mihály a minap közölte, hogy hamarosan nyilvános lehet a nemzetközi szakértők elemzése a magyar nyugdíjbiztosítási rendszerről. Megállapításaikat a kormány is értékeli majd, a javaslatokat 2024 első felében társadalmi vitára bocsátják. Ugyanakkor a már a novemberi nyugdíjkorrekcióval kapcsolatban is felmerült, hogy a kormány nem jól becsülte meg az infláció mértékét és
valamit rosszul kalkulált.
Mindemellett egy friss kutatás is rámutatott, hogy 2010 óta rohamosan nőtt azoknak a száma, akik kénytelenek a nyugdíjkorhatár betöltése után is munkát vállalni.
(Orbán Viktor/YouTube)
