Óriási baj lesz Magyarországon, nem versenyképesség.
Egészen aggasztó tények derültek ki a magyar gazdaság állapotáról. Orbán Viktor újabban Európa versenyképességét féltve, arról vizionál, hogy 2025-ben – szavai szerint – „fantasztikus évünk lesz” a gazdaság tekintetében. Érdemes megjegyezni, hogy a forint árfolyama kétéves mélypontra került, a magyar gazdaság pedig nem tudott növekedni, helyette recesszióba került a 0,7 százalékos visszaeséssel. Érdemes hozzátenni, hogy Európa gazdasága bővülést tudott produkálni.
Nesze neked orbáni „versenyképesség”
„Hab a tortán”, hogy
Magyarország az utolsó előtti helyre csúszott az EU átlagfizetéseit tekintve.
Hazánk így Bulgáriát előzve, az utolsó előtti helyen áll az Európai Unió országai között a teljes munkaidőben dolgozók átlagbére tekintetében – hívta fel a figyelmet szombati közleményében Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője. Sőt, Románia már két hellyel vezet hazánk előtt – jelezte a politikus.
Bulgáriával kelhet versenyre Orbán Magyarországa
Orbán Viktor arról mesélt a szokásos rádióinterjújában, hogy egymillió forintos átlagfizetések lesznek Magyarországon szerinte. A Népszava ugyanakkor azt írta, hiába csökkent a GDP két százalékával a magyar gazdaság adóterhelése az Orbán-kormány 14 éve alatt alatt,
Magyarország versenyképessége romlott.
Közép-Kelet-Európa egykori éllovasa mára a sereghajtókkal, Romániával és Bulgáriával versenyez – jegyezték meg.
Kiderült, hol a pénz: mindent fillért elszedtek az emberektől
Tudatták, hogy a magyar állam a GDP 35,1 százalékát vasalta be a tavalyi évben adók és járulékok formájában. Tehát Orbán Viktorék ennyi közpénzt markoltak fel a gazdaságból a saját céljaikra (!). Mint írták, ez jelentősen elmarad az EU átlagosan 40 százalékos szintjétől, ugyanakkor a régiós átlagnak már megfelel – közölték az Eurostat adatai alapján.
Az Orbán-kormány az elmúlt évtized során az alacsony bérekre és az adókra „alapozta” a magyar gazdaság „versenyképességét”, de ezeken kívül sikerült jelentősen leértékelniük a forintot is. Azt írták, megfigyelve Magyarország elmúlt négy évben produkált „teljesítményét” a versenytársakhoz képest,
ez a stratégia inkább leszakadáshoz vezetett, mintsem éllovassághoz.
Tudta? az orbáni gazdasági növekedés valójában visszaesés
Kiemelték, hogy mára a magyar gazdasági növekedés tartósan lefulladt, a volt visegrádi országok fejlettségben elhúztak mellettünk, a hazai mutatók már a román és a bolgár adatokkal kénytelenek versenyre kelni.
A friss adatok alapján is kijelenthető: Orbán kormánya nem tudott érdemi eredményeket elérni a gazdaság területén sem. Sőt, a magyar gazdaság teljesítménye jelentős visszaesést produkált az Orbán-rezsim „intézkedéseinek” következtében. Ez pedig finoman szólva sem vet túl jó fényt az „árcsökkentések kormányára”.
Jelentősen növelték a kormányzati sarcok mértékét
Mint ismertették, az Eurostat és a Pénzügyminisztérium adatai szerint 2010-ben a költségvetés a GDP 37,1 százalékát szedte be adók és járulékok formájában – ekkor az uniós átlag 38,3 százalék volt. Ezt sikerült 2020-ra 35,8 százalékra, majd 2023-ra 35,1 százalékra csökkenteni, miközben az uniós átlag 40 százalékra emelkedett. Vagyis a magyar adóterhelés a 14 év alatt a GDP két százalékával csökkent, miközben az uniós átlag növekedett.
„Ez azt jelenti, hogy a magyar cégek relatív adóelőnye növekedett. Ez azonban mégsem hozta el a remélt versenyképességi fordulatot és a felzárkózást. Az Orbán-kormány az adórendszert ugyanis oly módon alakította át, hogy a jövedelemadók és elsősorban a cégeket terhelő adókat csökkentette, míg
a lakosságot terhelő fogyasztási adók mértékét és beszedési hatékonyságát jelentősen növelte”
– írták.
A magyar kormány hétfőn terjeszti be az Országgyűlésnek a jövő évi költségvetést. Felhívták rá a figyelmet, hogy a benyújtott adótörvénnyel kapcsolatos módosítások azonban vegyesen értékelhetők. A kormány egyrészt megkezdi például a távközlési, gyógyszergyári, légitársasági – különadók kivezetését, amely csökkentheti az adóterhelést. Azt írták, szintén csökkentheti az adóterhelést a családi kedvezmények növelése, ám az ígért duplázás helyett 2025-ben csak 25 százalékkal emelkedik a kedvezmény.
Ám „természetesen” lesznek további adóemelések is.
Mint ismert, Orbánék arról határoztak, hogy az új adóemelések mértékét az előző évi inflációhoz kapcsolják. Így a Orbán Viktorék egy egészen új közgazdasági fogalmat alkottak meg: az inflációkövető adóemelést. Jelezték, ennek értelmében jövőre 4,1 százalékkal emelkedik a jövedéki adó mértéke, a dohány-, és az alkohol termékeknél, illetve az üzemanyagoknál, illetve ennyivel nő a cégautóadó és a regisztrációs adó mértéke is.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy a 4,1 százalék infláció feletti emelést jelent, hiszen a kormánytól független elemzők 2025-re 3,5-4 százalékos inflációs sávot prognosztizálnak. Annak fényében pedig, hogy a vártnál jóval kisebb lett a gazdasági növekedés – ami valójában visszaesés lett – a 2025-ös költségvetés kellemetlen meglepetéséket tartogathat még a magyarok számára.
Bod Péter Ákos nem érti Orbán Viktor optimizmusát
„A helyzeten az sem segít, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium az országos méretű visszaesést az árvízzel magyarázta.
Hogy mire alapozza a miniszterelnök a reményeit, nem tudni”
– mondta az economx.hu-nak Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár. A szakember hozzátette: „ha rossz az adat, annak mindig külső okai vannak, ha azonban jók a számok, akkor az a kormányzat saját bölcs intézkedésének az eredménye, de ez már a hazai politikai folklór része”.
Kapcsolódó:
Baj van: Hiába tettek Trumpra Orbánék, kritikus mélypontra gyengült szerda reggel a forint
Felsült a kormány: Kínosan magyarázkodik Nagy Márton a magyar gazdaság csúfos kudarcai miatt
Lehullt a lepel Orbánék „családtámogatásairól”: Gyalázatos dolgokat követett el a magyar kormány
Itt vannak a számok: Brutális drágulásra figyelmeztetett az állami hivatal
