Szijjártó Péter Mohácson járt, és megint nagyot mondott, talán még önmaga sem hitte el.
Éppen 250 munkahelyre adott a magyar állam 286 millió forintos támogatást. A Kronospan-Mofa új kapacitásbővítő beruházásának átadásán járt a külügyminiszter, a faipari vállalat a farostlemez gyártásával foglalkozik a mohácsi üzemében. Az osztrák tulajdonú cég kétmilliárdos magyarországi fejlesztést hajtott végre.
Állítása szerint vannak beruházási sikerek
„Fontos célja a kormánynak, hogy mindenki érezhesse Magyarországon a beruházási stratégiája sikereit, az új munkahelyek, a stabil megélhetés és a fejlődő infrastruktúra képében jelentkező pozitív hatásokat”
– jelentette ki Szijjártó Péter hétfőn Mohácson.
Felhívta a figyelmet, hogy a gyár az alapanyagok több mint felét magyar beszállítóktól vásárolja, termékei mintegy 90 százalékát pedig az exportpiacokon értékesíti.
„Tehát ez az, ami nemzetgazdasági szempontból kifejezetten mindig vonzó. Minél több magyarországi alapanyag felhasználása, és aztán a feldolgozás, a hozzáadott érték itt, Magyarországon, majd mindezt külföldön értékesíteni”
– fogalmazott.
Vázolta a magyar stratégiát
Szijjártó Péter beszédében kiemelte, hogy elmúlt évek világgazdasági nehézségei és változásai ellenére sikerült megőrizni a magyar gazdaság stabilitását, illetve hazánk vonzerejét a beruházásokért folytatott nemzetközi versenyben. Itt bizonyára a rendkívül alacsonyan tartott bérekre és a multiknak adott állami támogatásokra gondolt.
Rámutatott, hogy a Global Best to Invest friss rangsora szerint a közép-európai régióban Magyarország rendelkezik a legkedvezőbb beruházási környezettel. A kormány fontos céljának nevezte, hogy
mindenki érezhesse az országban a beruházási stratégia sikereit,
az új munkahelyek, a stabil megélhetés és a fejlődő infrastruktúra képében jelentkező pozitív hatásokat.
„Ugye a korábbi Budapest-központúság meg a kelet-nyugati egyensúlytalanság orvoslása gyakorlatilag azt tudom mondani, hogy megtörtént, mivel
hatalmas beruházások jöttek és jönnek létre ma is milliárd eurós nagyságrendben
kisebb és nagyobb vidéki településeken”
– mondta.
Nagyon örül a kelet-magyarországi beruházásoknak
„Kelet-Magyarországon gyakorlatilag létrejött az új modern kori autóipar egyik új globális központja, és most azt a stratégiai célkitűzést állítottuk magunk elé, hogy a nagyberuházásokkal Dél-Magyarországot is nagy lépésekkel fejlesszük”
– tette hozzá.
Értjük persze, hogy miről lehet szó. Ha visszaemlékszünk, Szijjártó Péter 2022-ben a debreceni BMW-gyár alapkőletételén vett részt, ahol azt állította, Magyarország az elmúlt 12 évben „sereghajtóból éllovas” lett, illetve hatalmas munkanélküliséget követően immáron rekord szintű a foglalkoztatottság.
A kormányzathoz közeli barátok és üzleti körök foglalkoztatása biztosan.
Ahogy megírtuk, például a BMW-nek a gyárhoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésére szánt százmilliárdok mellett csak a gyár építésére 12,3 milliárd forintot, a hozzá kapcsolódó akkumulátorgyárra 14 milliárd forint támogatást ad a kormány közpénzből.
És láss csodát, felbukkant Szijjártó futsalos-jachtozós barátja is a beruházás környékén. A Benkő Szilárd tulajdonában álló Verbau Kft. ugyanis a gyárépítésben és a hozzá kapcsolódó vasúti fejlesztésben is részt vesz.
Az embereknek vagy a multiknak meg a kormányzati haveroknak hasznos?
Egy másik példa a „kiváló” beruházásokra és. hozzájuk kapcsolódó kormányzati támogatásra a gödi Samsung-gyár is.
Ahogy megírtuk, az Átlátszó megtudta, hogy hiába áll per alatt a gödi Samsung-gyár környezethasználati engedélye, ők erre fittyet hányva építhetik a harmadik akkumulátorgyárat.
Már az a trükközés is beszédes, hogy bár a harmadik akkumulátorgyár épül Gödön, ezt a kormány csak a második gyár bővítéseként kezeli. A gödi Samsung-gyár és az egész város légszennyezettségi adataiból kiderült, hogy a város levegőjét jelentősen terhelik olyan anyagok, amelyeket a gyárban használnak.
Egy magzatkárosító anyagból pedig 88 tonnányi került a környezetbe.
Jelenleg hatályos engedély nélkül működik a zajszennyező üzem, a civilek emiatt a tevékenység felfüggesztését kérik a hatóságtól és a Samsung SDI-tól.
Mégis elindult a harmadik második gyár építése bővítése
A gyár kapacitását mégis összesen 20 százalékkal bővítik. Az így előállított 155 ezer tonna akkucella előállításához pedig
a magzatkárosító anyag mennyiségét 22 ezer tonnára növelik.
Bár a gyárnak továbbra sincs környezethasználati engedélye,
„július 2-án kiadták az építési engedélyt az új épületek megépítésére, majd július 29-én újabb építési engedélyezési eljárás megindulásáról jelent meg hirdetmény a kormányhivatal honlapján”
– mutatott rá akkor az Átlátszó.
Szóval amikor a külgazdasági és külügyminiszter a beruházási stratégia sikereit emlegeti, jobb óvatosnak lenni. Kérdés, kié valójában a siker és kik profitálnak belőle.
