Lánczi Tamás lesz a kritikus polgárok „hóhér”-ja.
Ahogy korábban megírtuk, hogy közérdekű adatigényléssel fordultak a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz (SZH).
A bíróság már első fokon is úgy ítélte, hogy Láncziék ki kell adják a hivatal „besúgási megállapodásait” az Átlátszó oknyomozó portál számára. Eszerint Orbán ÁVH-ja minden olyan megállapodást és szerződést, amit a hivatal más szervezetekkel kötött a „szuverenitás védelme érdekében„. A szerződéseken felül a megállapodásokat kezdeményező levelezést is ki kellett adják.
Ez volt az utolsó csepp az adatkérést megelőzően
Azután nyújtott be a portál adatigénylést a szervezethez, hogy az ügyvédi kamara visszautasította a Szuverenitásvédelmi Hivatal „információk bejelentését” célzó együttműködési javaslatát.
Beszámoltunk róla, hogy Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a jogszabályokra hivatkozva május közepén
elutasította a Szuverenitásvédelmi Hivatal megkeresését,
amely arra irányult, hogy a köztestület bizonyos ügyekben tájékoztassa Orbán Viktorék ÁVH-ját az ügyvédek tevékenységéről (is).
Elképesztő, hogy mi derült ki az adatokból
A portál végül peres úton megszerezte a dokumentumokat. Ezeket átnézve túlterjeszkednek a szervezet törvényi jogosultságán azok az adatkérések, amelyekkel a hivatal több állami intézményhez és köztestülethez fordult. Több levélben ugyanis
folyamatos információgyűjtésre hívott fel állami szerveket.
„A központi banktól például szuverenitásvédelmi „szemszögű” kimutatásokat kértek a kereskedelmi bankok ügyfeleinek számlájára érkező utalásokról”
– írta a portál.
Ez állt a levelekben
Elvileg csak konkrét vizsgálat esetén kellene az intézmények adatot szolgáltassanak a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak, de több esetben enélkül is belementek a folyamatos adatküldésbe.
„Több levélben az SZH arra kérte a megkeresett intézményeket, hogy a saját területükön folyamatosan gyűjtsék »a szuverenitást sértő vagy veszélyeztető« tevékenységekkel kapcsolatos információkat, és ezeket adják át az SZH-nak”
– írták.
Az Átlátszó hat szervezethez küldött megkeresést és négy válaszlevelet szerzett meg. Válaszokból kiderült, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) – azonnal kötélnek állt az adatok SZH-nak való folyamatos „beszolgáltatásához”.
Az MNB
A Nemzeti Banknak küldött levélből az derül ki, hogy az SZH többek között azt kéri, hogy:
„kimutatható lehessen az egyes pénzintézetek ügyfelei számláin”, hogy milyen „utalások és átvezetések történnek”
– írta a portál.
Emellett összesítéseket is kérnek a banktól, amik rámutathatnak, ha valakik a szuverenitásvédelmi törvénybe ütköző „tényállást kimerítik„. Ezt tudták még fokozni, azt kérték, hogy
mesterséges intelligenciát is használjon fel a bank a „rejtett összefüggések kimutatására„
– közölték.
A NAIH
Az SZH azt várja az adatvédelmi hatóságtól, hogy továbbítsa számára azokat a bejelentéseket, amelyek a szuverenitás megsértésével függhetnek össze.
Emellett tájékoztatást várnak tőlük a vizsgálatokról is.
A NAIH sem mondott nemet a felkérésre. Sőt,
már két „gyanús” oldalt küldött is a hatóságnak, mindkettő online petíciók gyűjtésére szolgál.
Az egyik a peticiok.com, a másik az Action Network – írták.
A NAV
„Lánczi az adóhatóságtól azt kérte, hogy a NAV mostantól dokumentálja az »operatív elemző-értékelő« (azaz a bűnügyi, fedett hírszerzési) tevékenysége során észlelt, »szuverenitást sértő vagy veszélyeztető tevékenységekkel kapcsolatos« információkat, és ezeket haladéktalanul adja át a »társzervek« részére”
Az egész médiát is felügyelhetik
Az NMHH-tól is folyamatos tájékoztatást várnak a szuverenitást sértő tartalmakról, és azt, hogy legyen rendszerük az ilyen jellegű lakossági panaszok fogadására is.
Ez nem lehet törvényes
„Az ügyvédi és könyvvizsgálói kamarák válaszaiból az derül ki, hogy legalább ez a két köztestület Lánczi kéréseinek nagy részét nem vélte törvényesen teljesíthetőnek”
– írta a lap.
Így működik Orbán ÁVH-ja
Beszámoltunk róla, hogy az úgynevezett Szuverenitásvédelmi Hivatal 2024. január 1-jén kezdte meg működését, a több hónappal később indult honlapja szerint
a nemzeti szuverenitás ellen irányuló támadásokkal szembeni fellépés céljából.
A hivatalt Lánczi Tamás vezeti, aki korábban dolgozott az Orbán-kormány helyettes államtitkáraként, kabinetfőnökként és újságíróként is.
Ha valakinek lett volna kétsége az elején, mára többen megtapasztalhatták, hogy inkább civil szervezetek, politikusok és a média egyes szereplői ellen használják az évi több milliárdnyi közpénzt.
Így „vizsgálatot” indítottak a Transparency International és az átlátszó.hu nevű oknyomozó portál ellen, valamit elkezdték listázni a kormányzati befolyástól független – ők úgy hívják, hogy háborúpárti – lapokat is. Jelentésükbe több cikkével bekerült Nyugati Fény hírportál is.
Brutális mennyiségű közpénzből működik
Beszámoltunk arról is, hogy a Magyar Államkincstár adatai szerint februárban még „csak” 428,3 millió forintot irányoztak elő a hivatal költségvetésére. Egy hónappal később már 528,3 milliót, áprilisban pedig az összeg felugrott 2,45 milliárd forintra. A legfrissebb, májusi adatok szerint pedig már
több mint 4,1 milliárd forint a hivatal éves költségvetése.
Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal az idén több pénzből gazdálkodhat, mint a 130 munkatársat foglalkoztató Alkotmánybíróság, amelynek 3,4 milliárd forint az éves büdzséje.
