Szijjártó Péter a szélerőművek építésétől félti az országot.
Szijjártó Péter szerint a nukleáris ipar, a napenergia-ipar és az autóipar átállása a három fő pillére Magyarország hosszú távú gazdasági növekedésének,
a szélerőművek azonban nem.
A szélerőművek tönkretennék a magyar tájat Szijjártó Péter szerint
A fenti három pillér mind a kormány azon vállalásából fakad, hogy hazánk 2050-re karbonsemlegessé váljon – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Bukarestben.
A tárcavezető a Transzatlanti Energia- és Klímaügyi Együttműködési Partnerség (P-TECC) rendezvényén vett részt. Mint elmondta, Magyarország vállalta a karbonsemlegesség elérését 2050-re, illetve azt is, hogy 2030-ra az energiatermelését 90 százalékban fenntarthatóvá, szén-dioxid-mentessé teszi.
Hangsúlyozta, hogy hazánk nem rendelkezik jelentős kőolaj- vagy földgázmezőkkel, sem tengerparttal.
A kormány pedig nem akarja „tönkretenni országunk gyönyörű tájait szélerőművekkel (sic!)”.
Így mindössze két lehetőség van arra, hogy nagy mennyiségben, megbízható és fenntartható módon áramot lehessen előállítani: a nukleáris energia és a napenergia – vélekedett.
Nyugat-Európa országaiban tömegével épültek szélerőművek az elmúlt évtizedekben, amelyek korszerű és a lehető legkörnyezetbarátabb módon állítják elő az energiát. Szijjártó kijelentése tehát meglehetősen nevetségesen hatnak a természeti szépségekben bővelkedő nyugat-európai országokban.
Van némi ellentmondás a kormány szavai és tettei között
Bár Szijjártó úgy véli, hogy a napenergia segítene hazánkat karbonsemlegessé tenni, az Orbán-kormány napelemekkel kapcsolatos, folyamatosan változó szabályozásai mást sugallnak.
A nukleáris energiával kapcsolatban sérelmezte, hogy – állítása szerint – „számos ideológiailag motivált vita” zajlik a kérdésben. Azonban azt üdvözölte, hogy az európai uniós tagállamok többsége és az Egyesült Államok is atomenergia-párti. Kifejtette, hogy
a magyar áramtermelés mintegy 50 százalékát adja jelenleg a paksi nukleáris erőmű.
A tervezett bővítéssel pedig a 2000 megawattos kapacitás a következő évtized elejére 4400-ra fog nőni.
Tájékoztatása szerint ezáltal az imént említett részarány 70 százalékra emelkedik, a két új reaktorblokk működtetésével pedig évi 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátása lesz kiváltható. Míg a földgázimport 2,5–3 milliárd köbméterrel lesz csökkenthető évente.
Ekképpen pedig a bővítés 1,8 millió háztartást lát majd el tiszta árammal. Miközben a már meglévő blokkok élettartam-hosszabbításának előkészítése is zajlik – állította.
Ez utóbbira valószínűleg nagy szükség van, hiszen beszámoltunk arról, hogy március végén hirtelen leállt a Paksi Atomerőmű egyik reaktora.
Munkahelyeket teremt, kérdés, hogy kinek
A tárcavezető elmondta, hogy a beruházás 3 ezer munkahelyet hoz létre közvetlenül és 11 ezret közvetetten. Az építkezés és a működtetés pedig a következő hatvan évben 50–65 milliárd dollárral dobja majd meg a magyar bruttó hazai terméket (GDP).
Igaz, az építkezésben nem csak a magyarok vesznek majd részt. Megírtuk, hogy a kormány egyszerűsítené a harmadik országból érkező munkavállalók alkalmazását.
Paksra oroszok érkeznének, családostul. Ez pedig biztonsági kockázatokat is felvet.
Az elektromos autók mindenekfelett
Szijjártó Péter a panelbeszélgetésen elmondta, hogy Magyarországon az utóbbi öt évben a nyolcszorosára bővült a napenergia-kapacitás. Ez jelenleg 6700 megawattot jelent, ami
a teljes áramtermelő kapacitás 47 százalékát teszi ki.
Arról is beszámolt, hogy hazánk egyedülálló helyzetben van. Magyarország egyike ma a világ azon három országának, ahol mind a három német prémium autómárka gyártóbázissal van jelen. Eközben
a világ tíz legnagyobb elektromosakkumulátor-gyártója közül öt is megjelent, köztük a piacvezető BYD is.
Elmondta, rendkívül szoros az autóipar keleti és nyugati szereplői között az együttműködés.
„Tehát a német elektromos autók kínai elektromos akkumulátorral működnek.
Ez a valóság. És nagyon szorosan együttműködnek Magyarországon”
– fogalmazott.
Akkumulátorgyártó nagyhatalom lettünk, kérdés, hogy jó-e ez
Bár Orbánék a szélerőművektől féltik a hazai tájat, úgy tűnik, az akkumulátorgyárak brutális környezetkárosítása nem zavarja a minisztert. Mint ismert, a gödi Samsung-gyárból 88 tonna magzatkárosító anyag került a levegőbe.
Szijjártó elmondta, hogy Magyarország mostanra a világ negyedik legnagyobb elektromosakkumulátor-gyártójává vált. A jelenleg zajló beruházások lezárultával a második helyre fog előlépni.
„A nukleáris ipar, a napenergia-ipar és az autóipar átállása a három főbb pillére a hosszú távú gazdasági növekedésünknek, amelyek mind azon vállalásunkból fakadnak, hogy 2050-re karbonsemlegessé váljunk”
– összegzett.
A miniszter szerint a földgáz- és kőolajellátás nem politikai, hanem fizikai kérdés, mert ehhez csővezetékekre van szükség. Az infrastruktúra nagyban meghatározza, hogy kivel lehet együttműködni, honnan lehet vásárolni.
Elmondta, hogy a magyar kormány a kőolajellátás terén is érdekelt lenne a diverzifikációban (a több forrásból való ellátás megszervezésében – a szerk.), de ehhez alternatív szállítási útvonalak is kellenek. Márpedig a horvát vezetéknek elég korlátozott a kapacitása.
Hozzátette, hogy Magyarország és Szlovákia korábban az Európai Bizottsághoz fordult annak érdekében, hogy bővítsék a horvátországi infrastruktúra kapacitását. Ebből nem lett semmi, azonban a tranzitdíjat Zágráb az ötszörösére emelte.
Érintette a földgázbeszerzéseket is. Elmondta, hogy Magyarország az első nem szomszédos ország, amely földgázt vásárol Törökországból, illetve idén megkezdték a szállítást Azerbajdzsánból is. A szavai szerint ugyanakkor itt is korlátozott mennyiségekről van szó, ugyanis a délkelet-európai infrastruktúra kapacitása közel sem elégséges.
(MTI korrigálva)
