Jogi megoldás helyett egyelőre csak zsarolást látni Szijjártó Péter és a teljes Orbán-kormány részéről, az EU-ban csúnya vége lesz ennek.
A múlt héten megírtuk, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott beszélgetése után árulta el, a Lukoil nem szállít Magyarországra kőolajat Ukrajnán keresztül, de már keresik a jogi megoldást a tranzit újraindítása érdekében.
Szijjártó most újra megszólalt. Világossá tette, hogy Magyarország addig fogja
akadályozni 6,5 milliárd eurós uniós fegyverszállítási ellentételezés kifizetését Ukrajnának,
amíg Kijev újra nem biztosítja a Lukoil kőolajszállítását Magyarországra Ukrajnán keresztül – jelezte a külügyminiszter az ATV Híradónak adott interjújában.
A magyar kormány nem először próbálta meg zsarolni Ukrajnát, a kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvény miatt évekig akadályozta a NATO és Ukrajna közötti tárgyalásokat.
Nekimentek Ukrajnának
A beszélgetésből az is kiderül, hogy Magyarország Szlovákiával közösen
eljárást kezdeményezett az Európai Unióban Ukrajna ellen
a társulási megállapodás megsértése miatt. A megállapodás ugyanis véleménye szerint kimondja, hogy Ukrajna nem szakíthatja meg az energiahordozók tranzitját az Unió irányába. Ez a probléma a magyar kőolajimport 33 százalékát, a szlovákénak 40–45 százalékát érinti, ekkora mennyiséget szállított a Lukoil.
Azt is hangsúlyozta, hogy a Mollal közösen azon dolgoznak, hogy akkor is biztosított legyen az ellátás, ha Ukrajna végül nem változtat álláspontján. Egy harmadik fél bevonásának lehetőségéről – aki eseleg átvenné a Lukoil olaját – a külügyminiszter elmondta, nem terveznek másik szolgáltatóhoz fordulni – írta a portál.
Joe Biden visszalépése is szóba került
Szijjártó Péter elmondta, hogy szerinte annál, hogy ki nem indul, sokkal fontosabb, hogy ki indul. És Donald Trump indul. Véleménye szerint továbbra is
„Trump a béke reményét jelenti a világ számára„
– magyarázta. Szerinte szükség van egy olyan „külső hatásra”, amely a háborúban álló feleket tárgyalóasztalhoz képes ültetni. Erre szerinte csak Trumpnak van esélye.
Megírtuk, hogy Joe Biden visszalépett az elnökjelöltségtől, és maga helyett Kamala Harrist, jelenlegi alelnökét javasolta jelöltnek. Ha Harris valóban elnyeri a jelöltséget, Trumpnak szoros küzdelemre kell számítania az eddigi adatok alapján.
„Háborúpártizott” is egy nagyot
A hírcsatorna rákérdezett, mi a véleménye arról, hogy a külügyminiszterek augusztusi találkozója végül Budapest helyett Brüsszelben kerül megrendezésre.
Erre a külügyminiszter kifejtette, hogy óriási „hisztivel” találta magát szemben Brüsszelben.
„Európa háborúpárti politikusai, élükön Josep Borrell főképviselővel, aki pedig
a legháborúpárti európai politikusok közé tartozik,
jól láthatóan minden frusztráltságukat kiadták magukból, ami annak nyomán keletkezett, hogy nem tudták elviselni, hogy a magyar miniszterelnök egy békemissziót hajtott végre az elmúlt hetekben.”
– mondta, hozzátéve, hogy neki teljesen mindegy, hol rendezik meg a tanácskozást, részt fog venni rajta.
Azt azért megjegyezte, hogy szívesebben ment volna a tanácskozásra a Puskás Arénába, mint Brüsszelbe.
Itthon is „komoly munkát” fektet abba a kormány, hogy „háborúpárti” jelzővel illessen civil szervezeteket, politikusokat vagy a Fidesztől független médiát. Akinek a véleménye számukra nem előnyös, azonnal „háborúpártivá” avanzsál. Erre külön állami hivatalt is létrehoztak, amely közpénzszázmilliókból működik. A Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal tevékenységéről bővebben >>ITT<< olvashatsz
Szlovákia kiállt Orbán „békemissziója” mellett
Szijjártó szerint újdonság volt, hogy egy ország nyíltan kiállt a békemisszió mellett, ez pedig Szlovákia volt.
A szlovák külügyminiszter-helyettes ugyanis nyílt felszólalásában nyomatékosította ezt, és visszautasította a Magyarországot ért kritikákat.
„Ennek ellenére a külügyi főképviselő a tényeket teljes mértékben meghazudtolva úgy foglalta össze a vitát: ha jól érti, itt mindenki egyhangúlag fel van háborodva és elutasítja a magyar békemissziót.”
– mondta. Ezután hozzátette,
„én azt hiszem, hogy ezt a szlovák barátainknak soha nem is szabad elfelejteni, és látszódott, hogy van egy világos együttműködés két patrióta kormány között, amelyek ugyan a politikai palettának a régi felosztása szerint ellentétes oldalai egymásnak, mert van egy konzervatív, kereszténydemokrata és egy szociáldemokrata kormány, amely azonban patrióta alapon egy platformra került, és testvériesen együtt is működik.”
A magyar uniós elnökség igencsak rendhagyó módon kezdődött. Orbán Viktor előbb Ukrajnába, aztán Oroszországba, onnan Kínába majd az Egyesült Államokba utazott „békemissziója” keretében. Az utazássorozat – különösen a moszkvai Putyin-találkozó – széles körben felháborodást keltett az Európai Unióban. Orbánék azóta is magyarázkodnak és tovább harcolnak Brüsszellel.
Szijjártó az interjúban ugyanis megemlítette:
„Brüsszelben egy elképesztő hisztivel találtam magamat szemben (…)
3-3,5 órán keresztül hallgattam a siralmaikat”.
Persze, nem könnyű egy „békemissziós” ország külügyminiszterének lenni…
