Joe Biden mégsem indul újra az elnökválasztáson.
Joe Biden nehéz szívvel döntött a visszalépés mellett
Vasárnap délután – magyar idő szerint este – közösségi oldalán jelentette be Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok elnöke, hogy mégsem indul újra a novemberi elnökválasztáson. Így nyitottá vált az elnökválasztási verseny, és még nem tudni, ki lesz Donald Trump ellenfele.
— Joe Biden (@JoeBiden) July 21, 2024
Biden a közleményében hangsúlyozta, bár tervei szerint újra kívánt indulni, végül úgy döntött, hogy befejezi a kampányát. A döntését jelentősen befolyásolta, hogy a pártjában elfogyott a támogatás mögüle, egyre több fontos pártember kérte tőle, hogy vonja vissza jelöltségét, és úgy látja, ez a döntés szolgálja az országa érdekeit is.
A következő időszakban arra fog koncentrálni, hogy teljesítse a jelenlegi elnöki ciklusában a kötelességeit. Elnöki ciklusa a novemberi választást követően sem ér véget, az ugyanis 2025. január 20-án délig, a következő elnök beiktatásáig tart.
Biden az alelnökét javasolja utódjának
Biden egy újabb bejegyzésben már azt is közölte, kit tart a legalkalmasabbnak arra, hogy a Demokrata Párt elnökjelöltjeként szembeszálljon ősszel Donald Trumppal. Kamala Harrist, jelenlegi alelnökét javasolja maga helyett. Mint írta, élete legjobb döntésének tartja, hogy Harrist választotta alelnökének, és teljes szívvel támogatja őt az elnökjelölti versenyben. Pártját arra kéri, fogjanak össze, és támogassák jelenlegi alelnökét a választási versenyben.
Ezek vezettek az elnök visszalépéséhez
A leköszönő elnök körül az utóbbi hetekben jócskán fogyott a levegő. Elsőként az elnökválasztási indulók televíziós vitáján szerepelt le: annak ellenére, hogy tényellenőrzők szerint Donald Trump több mint egy tucatszor hazudott bele a kamerákba, Biden bukott elődje toronymagasan megnyerte a választási vitát. Ennek oka, hogy a jelenlegi elnök összevissza beszélt, zavart és zavarodott volt, sokszor tört bele a bicskája a mondataiba. Stábja a vita után Biden megfázásával és fáradtságával magyarázta a gyenge szereplését.
Biden lemondását a háttérben a kínos tévévita óta egyre többen szorgalmazták. A visszalépést övező feltételezések azonban még korábban kezdődtek: Biden kora komoly aggodalmat keltett a választókban, kétharmaduk már tavasszal túl idősnek tartotta őt ahhoz, hogy további négy évig elnökként tevékenykedjen. Az aggodalmak tovább nőttek az elnökjelölti vita után: július elején már a szavazók négyötöde komoly rizikófaktorként tekintett a novemberi elnökválasztás előtt a 82. életévét betöltő Biden életkorára.
Az elnök röviddel a kínos szereplése után a londoni NATO-csúcson jelent meg. Az eseményen Biden fontos célja volt, hogy kompetens, erős, határozott vezetőként tűnjön fel, és így visszaszerezze a választók belé vetett bizalmát. Ugyan első sajtótájékoztatóján erélyesen és kellő határozottsággal lépett fel, egyúttal összeszedett is volt, rövidesen bekövetkezett a legnagyobb rémálma: Volodimir Zelenszkijjel közös sajtótájékoztatóján összecserélte szövetségese és támogatottja, az ukrán elnök nevét a NATO és USA legnagyobb ellenfeléével, a gyilkos háborút elindító Vlagyimir Putyinnal. Ugyan az amerikai elnök gyorsan kapcsolt, és kijavította magát, az eset éppen akkor következett be, amikor minden tekintet rá szegeződött.
…és akkor bekövetkezett a merénylet
Múlt hétvégén Donald Trumpra rálőtt egy őrült merénylő. A fiatal férfit a helyszínen azonnal lelőtték, azonban az elnök élete szinte csak a szerencsén – és a fegyv€res támadó inkompetenciáján – múlt.
Amellett, hogy a támadás rámutatott a testőrök felkészületlenségére, az USA társadalmában jelen lévő politikai feszültségeket is felszította. A szerencsés kimenetelű merénylet után kilőttek – a választási vita óta egyébként is nyeregben lévő Trump elnökválasztási esélyei. A volt elnök párton belüli kritikusai azóta elhallgattak, és egységesen beálltak az elnök mögé. Az exelnök támadó hangvételű elnökjelölő beszédét a vele dolgozó szakemberek még a megszólalása előtt átírták, és pozitív hangvételű, egységre és összefogásra felszólító beszédet alkottak.
Ez volt az utolsó csepp a pohárban
Időközben, ezen a héten Bident koronavírussal diagnosztizálták, így karanténba vonult. Ugyan az elnök tünetei meglehetősen mérsékeltek, az esemény nem állította meg, sőt, inkább felgyorsította az elnök újraválasztástól való visszalépését célzó indítványokat. Párttársai sorra kifaroltak mögüle. A visszalépése előtti napokban a legszorosabb szövetségesei, Barack Obama és a volt házelnök, Nancy Pelosi is a lemondásra szólították fel.
Mi következik ezután?
Februártól kora nyárig lezajlottak a Demokrata Párt előválasztási küzdelmei, amelynek során Biden elnyerte a választói bizalmat, és így az elnökjelöltséghez szükséges támogatást. Fontos hozzátenni, hogy a választási szokásjog alapján az újraindulni szándékozó elnök ellen nem indulnak érdemi ellenjelöltek. Ez ezúttal is így volt, így Biden alacsony részvétel mellett, valódi verseny nélkül nyerte meg az előválasztásokat.
A párton belüli versengés érdemi lezárása az augusztusi demokrata párti konvención történt volna meg. Az előválasztási eredmények tükrében ott szavazzák meg a delegáltak azt a személyt, akit a párt hivatalos elnökjelöltjeként nevez meg. Ez a procedúra általában csupán szimbolikus, Biden visszalépése után azonban érdemi verseny várható az elnökjelölti pozícióért.
Biden támogatásával Kamala Harris elnökjelöltségére a legnagyobb az esély. Egyelőre kérdéses, hogy minden fontos párton belüli döntéshozó besorol-e Harris mögé, de ha ez megtörténik, nagy esély nyílik rá, hogy Biden jelenlegi alelnökét nevezzék meg augusztusban Biden utódjaként.
Az tehát már most kijelenthető, hogy jövőre új elnöke lesz az Amerikai Egyesült Államoknak.
(Nyugati Fény/CNN)