Nagy erőkkel zajlik a központosítás.
Mint megírtuk, nyilvánosságra került egy előterjesztés, amely szerint a kormányzat totális központosítást hajtana végre a kultúra területén. A közelmúltban szivárgott ki egy átfogó kulturális törvény tervezete, amely a kulturális intézményeket veszi célba.
Csák János korábban ködösített
Ezek szerint a vármegyei hatókörű városi színházak a Nemzeti Színház, a zenekarok a Nemzeti Filharmonikusok, az alkotóművészek a Demeter Szilárd vezette Petőfi Kulturális Ügynökség alá kerülhetnek. Demeter Szilárd azt közölte, továbbra sem tud róla, hogy a kormány elé került volna a tervezet, ezért – mondta – egyelőre nem akar nyilatkozni az ügyben.
Csák János „kulturális és innovációs” miniszter korábban azt nyilatkozta, nincs mitől tartani, „ez még csak egy tervezet”. Azonban időközben kiderült, hogy
bőven van mitől tartani.
Csák az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt arról a közelmúltban, hogy igen, valóban dolgoznak az új kulturális törvényen. A miniszter akkor „hamis állítás”-nak nevezte a színházak és zenekarok központosítását. Ugyanakkor beszámoltunk róla, hogy a kiszivárgott előterjesztésben foglaltak cáfolják Csák János állításait, sőt
megerősítik a központosításra vonatkozó kormányzati törekvéseket.
Orbán minisztere újabb részletekről tájékoztatott
A másfél éve készülő kultúrtörvény sajtóba kiszivárgott részletei a tervezet egy korábbi verziójából származnak, nem ezt fogja benyújtani a minisztérium – magyarázta Csák János szerdán az InfoRádióban.
„Szó sincs arról, hogy Vidnyánszky Attila mondja meg, hogy milyen legyen a repertoár a debreceni Csokonai Nemzeti Színházban”
– mesélte a miniszter, hozzátéve, szerinte a szabályozás csak az állam által működtetett intézményekre fog vonatkozni. Azt mondta Csák, minden szervezeti egységnek, amely pénzt kap az államtól, fejlesztési tervet kell készítenie, így az önkormányzat által üzemeltetett színházak működésébe „sem fog beleszólni a kormány”.
6 csúcsintézmény fogja eldönteni, kinek mit lehet
Megírtuk, hogy a tervek szerint 6 csúcsintézmény fogja majd eldönteni, hogy mit lehet, és hogy mit nem lehet a kultúra területén.
A tervezett kulturális szabályozás
„a működési feltételeket egyszerűsíti. Egységesít és transzparenssé teszi a folyamatokat. Három követelmény van:
- milyen elvárásoknak kell megfelelnie infrastrukturálisan, módszertanilag és személyileg egy-egy intézménynek;
- milyen folyamatos képzésben kell részesülniük az ott lévőknek;
- és milyen módon választódnak ki az intézmények vezetői”
– fogalmazta meg követeléseit korábban Csák János.
Úgynevezett „kultúrstratégiai” intézményekkel „konzultálnak”
A miniszter a csúcsintézményekről az mondta, szerinte nagyjából 20 „kultúrstratégiai” intézménnyel konzultálnak jelenleg a törvényjavaslatról. Ezek közé tartozik egyebek közt:
- a Nemzeti Színház;
- a Fővárosi Nagycirkusz;
- a Hagyományok Háza;
- a Néprajzi Múzeum és
- a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum.
Közölte, a központosítás valójában „összehangolás”
A miniszter azt mesélte, szerinte központosítás helyett inkább az „összehangolás”-ról szól a tervezet. Ugyanakkor kitért rá, hogy a támogatásoknál jobban figyelembe fogják venni egy darab vagy mű „hatékonyságát” is, hogy például mennyi jegy fogyott az előadásra. Ettől függetlenül – rögzítette mégis a miniszter – azok a darabok számíthatnak elsősorban a támogatásra,
amelyek beleillenek az „Isten, haza, család”, vagy a „zsidó-keresztény kultúrkör hagyományainak” a kultúrpolitikájába.
„»Budapest-fejnehéz« az országunk, a források nagyjából 75 százaléka a ide érkezik”
– fogalmazott a kultuszminiszter, aki azt is jelezte, csökkenteni szeretné a főváros túlsúlyát a vidékkel szemben. Szerinte az új kulturális törvényre azért van szükség, mert a korábbiak már „meghaladottá váltak”. Az információk szerint 5 törvényt, valamint 16 rendeletet válthat majd fel az elkészült tervezet.
Kapcsolódó:
Érik a gigabotrány: Retteghetnek az intézmények, az Orbán-kormány elindította a totális leszámolást
Hiába próbálta elsumákolni Demeter Szilárd, kiszivárgott Orbánék újabb botrányos terve
