Félsikerek vannak csak.
Az Európai Unió egyik legkomolyabb feladatának azt tekintette a 2000-es évek elején, hogy felszámolja a szegénységet. A cél egy egy szociálisabb és befogadóbb társadalom kialakítása volt. Az eredmények azonban vegyesek – írta meg a portfolio.hu.
Hatalmasak a szakadékok
A foglalkoztatás növelése, a készségfejlesztés és a szegénység felszámolása terén sokat lépett előre az unió, azonban a siker nem teljes. A 9. kohéziós jelentésben közzétett elemzés azt mutatja, hogy miközben az EU valóban haladást ért el egy befogadóbb és igazságosabb társadalom eléréséhez,
néhány területen megtorpant a fejlődés.
A sikeres erőfeszítéseknek köszönhetően a munkaerőpiacok a válságok alatt is ellenállónak bizonyultak. A foglalkoztatás terén a regionális különbségek csökkentek, főként az alulreprezentált csoportok fokozott munkaerő-piaci részvételének támogatása segítette, hogy többen álljanak munkába.
Általánosan nőtt az oktatásban és a felnőttoktatásban és -képzésben való részvétel, különösen a kevésbé fejlett régiókban.
Maradtak az egyenlőtlenségek
Az erőfeszítések ellenére a diplomások még mindig a nagyvárosokban koncentrálódnak. A szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett személyek aránya 2019-ig csökkent ugyan, de 95 millió európai továbbra is a szakadék szélén táncol.
Köztük 20 millió gyermek és hátrányos helyzetű ember.
A magyar helyzet vegyes
Magyarországon is jelentősen csökkent az elszegényedés veszélyének kitettek száma.
Három régióban azonban még az uniós átlag feletti az arányuk:
a Dél-Dunántúlon, Kelet- és Észak-Magyarországon a lakosság 22-26 százalékát fenyegette ez a veszély 2022-ben.
2020-ban a foglalkoztatás visszaesett, azóta azonban javult a helyzet. 2022-ben a 20-64 évesek foglalkoztatási aránya Magyarországon 80 százalék volt, több régióban 15 százalékpontos vagy azt meghaladó javulást is elért. A 15-64 évesek körében pedig 74,4 százalékon állt ez a mutató.
Egyenlőtlenségek
Több területen megfigyelhető azonban, hogy bár csökkentek az egyenlőtlenségek, nem sikerült megszüntetni azokat.
A nők foglalkoztatottsági rátája 2022-ben 69 százalék.
Ez 11 százalékkal kevesebb, mint a férfiaké.
Érdemes hozzátenni, hogy 2023-2024-ben már már 75 százalék környékén és felett is járt ez a mutató.
Az EU jelentősen növelni akarja a diplomások számát a 35 év alatti fiatalok körében az egyenlőtlenségek felszámolásával. Miközben az EU-ban emelkedő tendenciát mutat a magas szintű szakképzettség, a régiók közötti egyenlőtlenségek nőttek.
Magyarországon az egyik legszélsőségesebbek a különbségek az egész EU-ban.
A fővárosban 58 százalék a diplomások aránya, az országos átlag azonban ennek majdnem a fele, mindössze 30 százalék körül mozog.
