Tombol a szegénység, kijöttek az adatok.
Az Eurostat nemrég közölt, 2022-es évre vonatkozó adatai szerint három magyar régió is az Európai Unió húsz legszegényebbjei között van. Budapest gazdasági fejlettsége viszont az unió élmezőnyébe tartozik.
Igaz ugyan, hogy a leginkább elmaradott magyar régiók is elérik az EU fejlettségének felét, de
a fél ország az uniós lista leghátsó részén kullog.
2022-ben szinte egész Európában nagy gazdasági növekedés volt, hiszen ekkor még az a 2021 volt az összehasonlítási alap, aminek az első felében több lezárás is volt a pandémia miatt.
Kelet- és Dél-Magyarország egyre jobban leszakad
Az egész unió 242 régiója közül csak 11-ben nem nőtt a gazdasági teljesítmény. Ezek egyike azonban éppen Észak-Magyarország, ahol 1,2 százalékkal esett vissza a GDP, azaz az egy főre eső bruttó hazai termék.
Az Eurostat adatai szerint az egy főre jutó GDP-t nézve évek óta három magyar régió található a húsz legszegényebb között az EU-ban:
az Észak-Alföld a 13., Észak-Magyarország a 14., a Dél-Dunántúl pedig a 16. legfejletlenebb.
A húsz legszegényebb régió közül öt görög, négy bolgár, három-három magyar és lengyel, egy-egy szlovák, horvát, illetve román, kettő pedig francia tengeren túli terület.
A főváros azonban jobban teljesített
Budapest, ahogy évek óta mindig, most is kiemelkedik a régiók közül. Ráadásul egyre jobban elszakad az ország többi részétől: egy évvel korábban az EU-átlag 155 százalékát hozta a főváros egy főre jutó GDP-je, mostanra ez 158 százalékra nőtt.
Ez pedig változatlanul az EU 15. legjobb gazdasági teljesítménye.
Magyarországon 3,16-szoros a különbség a főváros és a legszegényebb vidéki régió között.
A szomszédos Csehország fővárosa, Prága teljesítménye kiemelkedő a környéken: a cseh főváros az egész EU 4. legfejlettebb helye. A román főváros, Bukarest pedig a 8. a sorban.
Nagy Márton sem volt optimista
Megírtuk, hogy a tavalyi év utolsó negyedévében megtorpanást látott a gazdasági növekedésben Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Persze, az is kérdés, hogy mit jelent ez a növekedés, hiszen azt is elárulta, hogy
a kormányzati hitelprogramok 2,3 százalékkal emelték a tavalyi GDP-adatokat.
Ez azt jelenti, hogy ami növekedésnek lett feltüntetve, az egyszerű hitelfelvételnek köszönhető. Ezt viszont kamatostul vissza is kell majd fizetnünk a jövőben.