Tűkön ülve vártak erre az EU-s programra.
Mészáros Lőrinc gigabankja felmérést készített
Bizakodó hangulat jellemzi a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart az Európai Unió Vidékfejlesztési Programjának indulásával – derül ki a Mészáros Lőrinc nevéhez köthető MBH Bank hazai agrárvállalkozások helyzetét vizsgáló közvélemény-kutatásából, amelynek összefoglalóját csütörtökön juttatták el az MTI-nek.
Hozzávetőleg 1500 milliárd forintnyi beruházási támogatás érkezik az ágazatba. A gazdák 43 százaléka tervezi, hogy
a következő fél évben indulni fog a hamarosan megnyíló pályázatokon
– részletezték.
A cégek egyharmada emellett a régi gépek, járművek, berendezések cseréjét is tervbe vette, és hasonló arányban vannak azok, akik új, lehetőség szerint olcsóbb beszállítókat keresnének. Elbocsátásra, a bérek csökkentésére nem készülnek az agrárvállalkozások, sokkal inkább a növekedésben bíznak – áll az összefoglalóban.
Hogyan készült a felmérés?
Az MBH Bank országszerte csaknem 500 cég megkérdezésével készült reprezentatív felmérése szerint a legfontosabb tervek között szerepel még az államilag támogatott hitelek felvétele, az energiahatékonysági, valamint az automatizációt és a digitalizációt növelő beruházások.
Ezeket a megkérdezettek 24, 23, illetve 16 százaléka tervezi a közeljövőben. Egy-egy új termék, szolgáltatás kifejlesztése viszont kisebb arányban szerepel a tervek között, a válaszadók 14 százaléka készül erre – tették hozzá.
Hollósi Dávid, a hitelintézet agrár- és élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója arra számít, hogy az elmúlt évek nehézségei után 2025-ben már érdemben bővülhet az agrár- és élelmiszeripar hitelállománya.
A kutatásban megkérdezettek számára a legfőbb nehézségek elsősorban a költségnövekedéssel kapcsolatosak. 87 százaléknak jelentenek gondot az alapanyagárak,
82 százaléknak az energiaárak emelkedése,
ezt követi 76 százalékkal a gazdasági környezet
– sorolták a közleményben.
Mészáros bankja egyértelmű adatokkal szolgált
Érdemes hozzátenni, hogy az áremelkedés, a brutális infláció igen erőteljesen meghatározta a tavalyi évet. Összességében közel 20%-kal nőtt az infláció éves szinten, míg a tavalyi év első hónapjaiban ezt jelentősen meghaladó mértékben emelkedtek az árak. Az áremelkedéstől tehát joggal tartanak a magyarok, és ezt már a Mészáros Lőrinc-féle gigabank is kimutatta.
Jelentős kihívás még a munkaerőhiány is. Bár ez kevesebb cégnek okoz gondot, de amelyeknek igen, ott magas arányban ezt jelölték meg fő nehézségként a válaszadók – derült ki a felmérésből.
A működési költségek csökkentését 48 százalék, a termelési hatékonyság növelését 34 százalék nevezte meg az infláció hatásainak ellensúlyozására tett eszközeként – jegyezték meg.
Új piacok és üzleti területek bevonásával körülbelül az agrárcégek negyede (26 százalék) próbálkozott. Emellett majdnem minden második cég próbált – változatlan (21 százalék), illetve magasabb árak mellett (21 százalék) – szélesebb ügyfélkör számára értékesíteni. A munkavállalók számára minden ötödik cég biztosított béremelést az inflációs hatások ellensúlyozásaként – állapította meg az MBH Bank.
Mit tesz az agrárminiszter?
Nagy István nemrég Kenyába látogatott és mint a közösségi oldalán március 15-én írta,
„az afrikai élelmezésbiztonság megerősítését segíti az Agrárminisztérium finanszírozásával megvalósult mintafarm Kenyában”.
A tárcavezető február végén levelet kapott az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettől, miután kiderült, Orbán Viktorék kormánya a magyar méhészeket is csúnyán átverte. Azt állította ugyanis, hogy megvédi a gazdákat attól, hogy rossz minőségű ukrán méz lepje el a magyar piacot.
A kabinet a múlt hónapban döntött arról, hogy hatályát veszti egy korábbi rendeletük mellékletében foglalt táblázat 8. sora. A táblázatot megvizsgálva kiderült, hogy a kormány a természetes mézre gondolt, azaz
Magyarországra immár behozható az ukrán méz.
Kapcsolódó: Hirtelen meggondolták magukat Orbánék: Már közölték is a visszatáncolást
Nagy István szeptemberben jelentette be, hogy a magyar kormány nemzeti hatáskörben meghosszabbította és kiterjesztette az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali tilalmat.
Az Európai Unió behozatalt korlátozó intézkedése szeptember 15-én járt le. Ennek ellenére a magyar kormány úgy döntött, hogy a moratóriumot továbbra is fenntartja.
