Itt vannak a részletek.
A magyar Országgyűlés kedden megvétózta az Európai Bizottság egyik irányelvének tervezetét, amely az unión kívüli országok lobbitevékenységét szabályozná.
„Sérti a szubszidiaritás elvét”
Az Európai Ügyek Bizottságának fideszes tagja kedden előterjesztői expozéjában azt mondta a Parlamentben, a harmadik országok nevében végzett érdekképviseletek átláthatóságát célzó uniós irányelv-tervezet „sérti a szubszidiaritás elvét”.
Hörcsik Richárd az infostart.hu beszámolója szerint hozzátette: az általuk kezdeményezett eljárás célja az, hogy
„a nemzeti parlamentek megakadályozhassák, hogy az Európai Bizottság túllépje az átruházott hatásköreit”.
Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára „abszurd”-nak nevezte, hogy a brüsszeli bürokratáknak „hirtelen nagyon fontos lett az átláthatóság”, miközben a magyar szuverenitásvédelmi törvény miatt kötelezettségszegési eljárást indítottak Magyarország ellen.
A szavazásról
Az Országgyűlés 115 igen szavazattal, 44 nem ellenében és 3 tartózkodás mellett
végül elfogadta a határozatot,
amely szerint, a harmadik országok nevében végzett érdekképviselet átláthatóságára vonatkozó uniós irányelv-tervezet „sérti a szubszidiaritást”.
Megjegyezzük: a szubszidiaritás a modern polgári állam szerveződésének egyik fontos elve, amelyet magyarul „a kisegítés elveként” szokás fordítani. Ez azt jelenti, hogy ha egy feladatot egy személy vagy közösség konkrét érintettség okán helyi szinten meg tud oldani, arról nem szabad magasabb szinten dönteni. A szubszidiaritás egy olyan társadalomfilozófiai alapelv, amely
a kereszténydemokrácia és az Európai Unió egyik alappillére.
Halász János fideszes vezérszónok szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) szigorúbban ellenőrzi a harmadik országok befolyásolási kísérleteit, ezért az Európai Bizottság – mondta –
„indokolatlanul akarja elvenni” a tagállamoktól a döntéshozatalt.
A szabályozás csak az orosz és kínai befolyás alatt álló Fidesz érdekeit sértené
Nacsa Lőrinc KDNP-s politikus azt mondta: 15 uniós tagországban van hatályban érdekképviseletet szabályozó törvény, így – vélte – „a kérdés tagállami hatáskör”.
A DK-s Barkóczi Balázs ugyanakkor jelezte,
a jelenleginél szigorúbb szabályozás csak a szerinte orosz és kínai befolyás alatt álló Fidesz érdekeit sértené.
Harangozó Tamás (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU-s szabályozás semmi mást nem ír elő, minthogy aki unión kívüli ország gazdasági érdekeiért lobbizik, „az legyen kedves kijönni a napra, regisztrálni magát és négy évig megőrizni tevékenységének dokumentumait”.
Dudás Róbert (Jobbik) úgy látja, a magyar kormány azért nem akarja elfogadni az uniós irányelvet, mert akkor meg kellene szüntetnie a Szuverenitásvédelmi Hivatalt.
Dúró Dóra (Mi Hazánk Mozgalom) az üggyel kapcsolatban szintén jelezte, a kormányzatnak a jelenleginél jóval határozottabban kellene fellépnie a külföldi befolyással szemben.
Kapcsolódó:
Koránt sincs vége: Izzani fog a levegő a parlamentben, komoly vitákra kell készülni
