Aggasztó fejlemények.
Mint megírtuk, Pintér Sándor és kínai kollégája február közepén megállapodtak: közösen járőröznek majd a magyar és kínai rendőrök. Az ügyre többek között a német Welt is felhívta a figyelmet, jelezve, a megállapodás után a Szerbiához közeli magyar városokban is megjelenhet a kínai rendőrség.
Aggasztó Kína terjeszkedése
A német lap kiemelte, az európai közvélemény által szinte észrevétlenül kötött Magyarország új megállapodást Pekinggel. Hozzátették, számos jel utal arra, hogy
ez lehetővé teheti a kínai biztonsági erők számára, hogy kiterjeszthessék megfigyelésüket az EU-ra.
Bár elsőre meghökkentőnek tűnhet a Magyarországon járőröző kínai rendőrök gondolata, megjegyezzük, nem álhírről van szó (!), ugyanis az erre vonatkozó értesüléseket maga a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium erősítette meg a Telexnek.
„A két ország rendőrei a jövőben közösen láthatnak el járőrszolgálatot, ezzel is segítve a két ország állampolgárai és hatóságai közötti
hatékonyabb kommunikációt, javítva a belbiztonságot és a közrendet”
– közölte a Belügyminisztérium.
Miről tárgyalt Orbán?
Megírtuk, hogy február 16-án, pénteken Orbán Viktor Vang Hsziahongot, a Kínai Népköztársaság államtanácsosát, közbiztonsági miniszterét látta vendégül Budapesten.
„A tárgyaló felek beszéltek a biztonság és a stabilitás fontosságáról, amely lényeges feltétele a további gazdasági fejlődésnek és a kereskedelmi kapcsolatok előmozdításának”
– magyarázta akkor Havasi Bertalan, Orbán sajtófőnöke.
„Hol van ebben a magyar érdek?”
A 24.hu az üggyel kapcsolatban arra a kérdésre kereste a választ, hogy „hol van ebben a magyar érdek?”. Jelezték, ugyan a tárca elsősorban turisztikai célú együttműködésről beszél, a témában jártas szereplők, politikusok és a szakértő is
nemzetbiztonsági és a szövetségesi rendszeren belüli kockázatokról beszélnek.
A Belügyminisztérium egyebek mellett azzal érvelt, hogy „hasonló megállapodás” már működik a magyar rendőrség horvátországi, valamint az osztrák rendőrség magyarországi szerepvállalásáról. Ugyanakkor a horvátokkal és az osztrákokkal meglévő – valóban az idegenforgalmat segítő – együttműködések több szempontból is eltérnek a kínai rendőrök magyarországi bevetésétől.
Például azért, mert ezek a országok szomszédosak Magyarországgal, több szövetségesi rendszeren – például az EU-n – keresztül kötődnek hazánkhoz, a rendészeti együttműködések megalapozásában pedig kulcsszerepe van a schengeni egyezménynek – mutattak rá.
„Ez egyértelműen szuverenitási kérdés”
– rögzítette a lap kérdésére Suha György, nemzetközi kapcsolatok szakértő, korábbi diplomata, aki Afrika-szakértőként több tanulmányában is részletesen foglalkozott a Kínai Népköztársaság hatalmi törekvéseivel.
„Egy pillanatig ne gondoljuk azt, hogy ezek klasszikus rendőri szerepek.
A kínai rendőr külföldön a kínai kormány érdekeit, elsősorban politikai érdekeit képviseli”
– mondta a szakember, hozzátéve: a kínai hatóság már az eredettörténetét tekintve is politikai szereplő, harmadik országban pedig lényegében nemzetbiztonsági ügynök, bizonyos értelemben kém (!).
A szakértő súlyos veszélyekre figyelmeztetett
Hozzátette, a kínaiakkal kötött rendészeti együttműködésről egy percig sem lehet azt gondolni, hogy turisztikai szempontokat szolgál: mindez arról szól, hogy Magyarország kinyitja az ajtaját egy másik, kifejezetten autokrata jellegű ország hatóságaihoz kötődő személyek előtt.
„Ne csomagoljuk be úgy, hogy ez segít a kínai turistának, hogy megtalálják, merre van a Lánchíd, a kínai jelenlét nem erről szól”
– tette világossá a szakember, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt években egyre világosabban látszik, hogy a Kínai Kommunista Párt és a kínai kormány egy újfajta biztonsági „együttműködésben” érdekelt a világban, amely egy önálló biztonsági szabályrendszert állítana fel a globális térben, amelynek legalább két markáns eleme van: az egyik a katonai, a másik pedig rendészeti alapokon nyugszik.
„Hol van ebben a magyar érdek?”
– tette fel költői kérdését Suha György utalást téve arra, hogy Orbán Viktor kormánya a külpolitikai döntései alátámasztása érdekében rendszerint az úgynevezett „magyar érdekekre” hivatkozik. A kutató jelezte azt is, további kérdéseket vet fel, hogy a bilaterális (kétoldali) megállapodások a viszonosság elvén nyugszanak. Az egyelőre nem világos, hogy a magyar kormány mit kap cserébe a kínai rendőrök beengedéséért – hangsúlyozta, majd hozzátette: nem zárható ki, hogy
a kínai megfigyelőállam technológiai támogatást nyújthat a jövőben magyar rendvédelmi szerveknek.
Veszélyben Magyarország szuverenitása
Az üggyel kapcsolatban a Demokratikus Koalíció már jelezte, a kínai rendőrök magyarországi bevetéséről kötött megállapodást az Orbán-kormány, amely súlyosan sérti Magyarország szuverenitását. A párt bejelentette: a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz fordulnak az ügyben.
Harangozó Tamás (MSZP), az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának alelnöke hasonló aggodalmakat fogalmazott meg. A képviselő közölte, a kormánytól semmilyen tájékoztatást nem kaptak arról, milyen védhető indoka van annak, hogy „a NATO szövetségi rendszere által deklaráltan biztonsági kihívást jelentő ország rendvédelmi szerveit beengedjük az országba, és a saját állampolgárainkra is ráengedjük”.
„A bizottság következő ülésén napirendként tervezik felvenni a magyar-kínai rendészeti együttműködés ügyét”
– tette hozzá.
A 24.hu a kínai–magyar rendészeti megállapodás ügyében kérdésekkel fordult a Belügyminisztérium kommunikációs főosztályához.
Többek között az alábbiakra voltak kíváncsiak:
- „Milyen módon segíti ez a megállapodás Magyarország érdekeit?
- Milyen módon járul hozzá az együttműködés Magyarország szuverenitásának megőrzéséhez?
- Van-e a kínai rendőrökre vonatkozó létszámbeli felső határ, azaz maximum hány kínai „járőrre” lehet számítani?
- Van-e időbeli hatálya a megállapodásnak, azaz mikortól meddig tartózkodnak Magyarországon a kínai rendőrök?
- Kik végzik el az ide érkező kínai állomány tagjainak átvilágítását? Egyáltalán lesz-e ilyen vizsgálat, ha igen, milyen keretek között?
- Hogyan tervezik kiszűrni a Magyarország területén hírszerzési tevékenységet végezni szándékozókat a „járőrök” közül?
- Hogyan biztosítja a Belügyminisztérium a kommunikációt a magyar és a kínai állomány tagjai között? A magyar járőrparancsnokok fognak kínaiul beszélni, vagy a kínai rendőröktől várnak-e el magyar nyelvtudást?”
Mint írták, kérdéseikre a Belügyminisztériumtól nem kaptak semmilyen választ, amint ez bekövetkezik, közölni fogják a részleteket.
Kapcsolódó:
Valami készül? Észbontó, kivel seftelnek Orbánék a hazai közbiztonságról (+fotók)
Ebből még balhé lesz: Falrengető közlendője akadt Pintér Sándoréknak
