Novák Katalin döntése nyomán az Alkotmánybíróság elé került az ügy.
Alaptörvény-ellenesnek minősítette az Alkotmánybíróság
Lázár János építési és közlekedési miniszter kastélytörvényének 11 pontját, így az visszakerül az Országgyűlés elé – részletezte a minap a hvg.hu.
Mint közölték, „nincs megjelölve az a közcél, amely a magántőke törvény szerinti bevonását szükségessé, sőt elengedhetetlenné teszi”, ráadásul a dokumentum hemzseg a pontatlanságoktól.
Korábban beszámoltunk a törvénytervezetről, amely szerint a tárcavezető ingyen osztogatná szét azokat a kastélyokat, amelyeknek a felújítására az elmúlt időszakban közel 4 milliárd forintnyi EU-s pénz ment el.
„A kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről” szóló törvényt Novák Katalin köztársasági elnök még decemberben alkotmánybírósági felülvizsgálatra küldte több tisztázatlan pont miatt.
A Sándor-palota közölte: a jogszabály ugyan „támogatható”, azonban a törvény rendelkezései anélkül teszik lehetővé a magántulajdonba adást, hogy „ehhez a törvényalkotó a nemzeti vagyon megfelelő védelmét biztosító garanciális szabályokat teljeskörűen meghatározta volna”.
Lázár János megdöbbentően reagált a köztársasági elnök döntésére, amely mögött véleménye szerint gyávaság és régi kommunista reflexek (sic!) húzódnak.
A tárcavezető közvetlenül az Alkotmánybírósághoz fordult az ügyben. Többek között kifejtette: nem igaz, hogy a nemzeti vagyonról szóló törvény mellékletében meghatározott, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ingatlanokat a saját döntése alapján magánkézbe adhatná, hiszen előbb törvényt kell módosítani.
Továbbá személyes meghallgatást is kért, ám mindennek ellenére az Alkotmánybíróság úgy határozott, hogy a törvény az Országgyűlésben elfogadott formájában nem léphet életbe,
a dokumentumot a képviselőknek újra kell tárgyalniuk.
