Mi történt? Novák Katalin hirtelen megvétózta a Fidesz-kormány törvényét

Kulcsfontosságú ügyekben döntött.

Novák Katalin köztársasági elnök

elrendelte a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény kihirdetését,

vétójogával élve az Alkotmánybírósághoz küldte ugyanakkor az államfő a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvényt – tájékoztatta a Sándor-palota kommunikációs igazgatósága szerdán az MTI-t.

Az összegzés felidézi, hogy az Országgyűlés az elmúlt héten számos jelentős törvényt fogadott el: egyebek mellett

a CSOK Plusszal vásárolt ingatlanok illetékmentességéről,

a digitális államról,

a gyermekek után járó pótszabadságról

vagy a magyar építészetről.

A közlés szerint a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvénnyel kapcsolatban több megkeresés is érkezett a köztársasági elnökhöz, itthonról és külföldről egyaránt.

„A külföldről kapott üzenetek igazolják az Országgyűlés által kitűzött cél helyességét: szükség van a nemzeti önazonosságunk, szuverenitásunk védelmére”

– magyarázták, miért is indokolt a kommunista időket idéző törvény és a hozzá kapcsolódó Államvédelmi Hatóságra (ÁVH) hajazó Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZVH) felállítása.

Mint megírtuk, a kormány egy „szuverenitásvédelmi hatóságot” hoz létre, amellyel leginkább azokat a civil szervezeteket és kormánytól független intézményeket szeretnék vegzálni, amelyek Nyugatról bármilyen külföldi pénzt elfogadnak a működtetésükhöz. Erre leginkább azért van szükség, mert Magyarországon minden bevételi forrástól megfosztja őket az Orbán-kormány.

Orbánék új hivatalának elnöke a képviselőkkel, a bírókkal, az ügyészekkel, az államfővel, az Állami Számvevőszék elnökével, az alapvető jogok biztosával és annak helyettesével megegyező mentelmi jogot kap (!). A hivatal elnöke számára a jogszabály lehetővé teszi, hogy bárki – például civil szervezetek, pártok, önkormányzatok, cégek, egyházak, magánszemélyek – ellen vizsgálatot indíthasson, hozzáférve minden irathoz, minősített adatokhoz – vagyis akár titkosszolgálati úton szerzett információkat is kezelhet (!). A szakértők jelezték,

egy valódi alkotmánybírósági felülvizsgálat nem engedélyezné ezt a törvényt.

Orbánék ÁVH-t idéző SZVH-jára már az Európai Bizottság is felfigyelt. Erről >>ITT<< írtunk bővebben.

A közleményben megjegyezték: a törvény megfogalmazásait ugyanakkor sokan kritikával illették.

„Világossá kell tenni, a felállítandó hivatal vizsgálati hatókörét az Alaptörvénnyel összhangban kell értelmezni. A Szuverenitásvédelmi Hivatal akkor tölti be megfelelően az Alaptörvényben meghatározott küldetését, ha tevékenysége nem érinti a sajtószabadságot, illetve a véleménynyilvánítás szabadságát. A törvény kihirdetését a köztársasági elnök elrendelte”

– olvasható a közleményben a törvényről, amely még a kormányzati prominensek bevallása szerint is érinti a sajtószabadságot, Kocsis Máté korábban maga jelentette be, hogy mindezzel „borsot szeretnének törni” az ellenzék orra alá.

Novák Katalin vétójogával élve az Alkotmánybírósághoz küldte ugyanakkor

a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvényt.

Noha az állami kastélyok „örökbefogadására” vonatkozó koncepció támogatható (?), a törvény rendelkezései anélkül teszik lehetővé a magántulajdonba adást, hogy ehhez a törvényalkotó a nemzeti vagyon megfelelő védelmét biztosító garanciális szabályokat teljes körűen meghatározta volna – tartalmazza az összegzés.

Kapcsolódó: