Ebből vajon mi sül ki?
Amennyiben van növekedés, úgy a hiánynak automatikusan csökkennie kell, a vita csupán arról szól, hogy ez milyen gyorsan éri el a 3 százalékos szintet – fogalmazott Nagy Márton a minap az InfoRádió Aréna című műsorában.
Mint mondta, az, hogy a Gazdasági Kabinet vezetését átvette Varga Mihály pénzügyminisztertől, technikai munkaszervezési kérdés.
„Munka van, dolgozni kell, ennyi”
– közölte a nemzetgazdasági miniszter.
Meglátása szerint a válságkezelés után most egy gazdaságnövelési fázis előtt állunk, és miközben fejlesztési irányokat határoznak meg, a költségvetés egyensúlyára is ügyelniük kell.
Szót ejtett arról is, hogy az év végére elérték az egy számjegyű inflációt, a reálbérek nőttek, a kormány pedig idén újabb növekedéssel számol, de ehhez meglátásuk szerint
a gazdaság több elemét is helyre kell állítani.
Elmondása szerint a fogyasztásnak kulcsfontosságú szerepe van. Részletezte, hogy 2023-ban a GDP-arányos hiány 6 százalék körül mozgott – terveik szerint 3,9 százalék lett volna.
„Hatról háromra visszatérni súlyos hatással jár, de a költségvetési stabilizációt el kell kezdeni. Én azt vallom, hogy a növekedésen keresztül képesek vagyunk rendbe tenni a fiskális politikát is”
– fogalmazott, hozzátéve, hogy szerinte a gazdasági stabilitást már elérték, kevesebb állami beavatkozás kell,
vége a vészkormányzásnak.
A tárcavezető derűlátása nem újdonság, Nagy Márton ugyanis rendre egy-egy „hurráoptimista” közleménnyel kommentálja a hétről hétre érkező elkeserítő gazdasági adatokat.
A Központi Statisztikai Hivatal pár napja közölte, hogy a kiskereskedelem forgalma óriásit zuhant tavaly novemberben, mire a nemzetgazdasági miniszter kínos magyarázkodásba kezdett.
A KSH friss inflációs adatai szerint „hivatalosan” 17,3 százalékra rúgott tavaly a pénzromlás mértéke, de a tárcavezető ekkor is csak azt ismételgette, hogy 2024 a növekedés éve lesz.
Mellesleg Nagy Márton előszeretettel emlegeti az egy számjegyű inflációt, ám arról már keveset hallunk, hogy az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) vizsgálja a KSH számítási módszereit.
A kalkulációk pontatlanságára több szakértő is felhívta a figyelmet, így gyanús, hogy a bűvös egy számjegyű infláció csupán a hivatal módszereinek köszönhető.
Kapcsolódó cikk:
https://nyugatifeny.hu/2024/01/12/gaz-van-kinos-magyarazkodasba-kezdett-nagy-marton-a-borzalmas-ksh-adatok-lattan
